Az EP-képviselő arról beszélt, hogy a 19. század vége, a 20. század eleje szinte a magyar mezőgazdaság virágkora volt, mert Magyarország volt Európa éléskamrája.

Az elmúlt 13 évben azonban nemcsak Lengyelország, de Románia is lehagyta Magyarországot a mezőgazdasági termelés teljesítményében - mondta. Az okokat kereső politikus kijelentette, a kormány nem vállal felelősséget azért, hogy "tönkretette" az ágazatot.

Az agráriumban szociáldemokrata fordulatra van szükség, aminek az egyik alapgondolata az, hogy "hagyjuk abba végre az ellenséggyártást" - érvelt. Hozzátette, a kabinet vidékfejlesztési és mezőgazdasági politikája azonban kimerül abban, hogy "mindenki mindenkiben ellenséget lát".

Egy olyan kormány "ül a nyakunkon", amely kizárólag a milliárdosok, a multik, a nagy vagyonnal és hatalommal rendelkezők érdekeit nézi, amelynek nem számítanak azok a milliók, akik egész nap "gürcölnek" - hangsúlyozta. A politikus hozzátette: a mezőgazdasági támogatások hetven százalékát a legfelső tíz százalék "nyúlja le".



Az egyik legnagyobb gond az, hogy a mezőgazdaságban az embereknek "mérhetetlenül alacsony bérekért" kellene napi 14-16 órát dolgozni - mondta Dobrev Klára, aki tisztességes béreket ígért az agráriumban.

A klímaváltozás nem a jövőben fog megtörténni, hanem most, ezért fel kell készülni a szélsőséges évekre, a vízözönökre, az aszályokra, az újabb kártevőkre - hangsúlyozta. Dobrev Klára leszögezte, hogy a fejlesztési pénzeket arra kell fordítani, hogy a magyar agrárium az elkövetkező évtizedekben is versenyképes maradjon, és meg tudjon felelni a klímaváltozás miatt kialakult új követelményeknek.

A magyar vidék bezárult, mert bezárták a lehetőségeit. Egy kis faluban lakni egyet jelent azzal, hogy az ember rengeteg dologról lemond, ennek köszönhető az, hogy ürülnek ki a falvak - tette hozzá.

A DK azt szeretné, hogy a nagyvárosokban és a kis falvakban élők ugyanolyan lehetőségekkel rendelkezhessenek - mondta az EP-képviselő.

Címkék

Demokratikus Koalíció Dobrev Klára