Molnár Csaba úgy fogalmazott: két héttel ezelőtt "tulajdonképpen egy titkolózásból, véletlenül derült ki", hogy a kormány az egészségügy jelentős átalakítására készül. Hozzátette, a DK-nak az a nem megerősített információja, hogy a múlt heti kormányülésen az erről szóló tervezetet már el is fogadták mint "követendő koncepciót".

A politikus azt állította, hogy az elképzelés szerint az állam elvenné az önkormányzatoktól a háziorvosi ellátást és az önkormányzati szakrendelőket. Ha ez megtörténik, akkor az forráskiesést is jelentene, mert az önkormányzatok jelenleg mintegy hatvanmilliárd forintot adnak saját költségvetésükből a szakrendelőiknek - közölte.

Az árnyék-kancelláriaminiszter arról is beszélt, hogy a kormány januártól az Országos Mentőszolgálatra bízná az ügyeleti rendszer működtetését.

Az EP-képviselő elmondása szerint a kabinet megszüntetné a szabad orvosválasztás jogát, valamint "államosítaná és központosítaná" a laborpiacot.

Molnár Csaba kijelentette, hogy ha "a javaslat átmegy a magyar parlamenten akkor január 1-jével minden egyes magyar orvosnak megszűnik a jogviszonya". Ehelyett egy új jogviszony jönne létre, amelynek "a legeslegfontosabb eleme" a korlátlan átvezénylési lehetőség lenne - állította.

Egy másik témára áttérve azt kérte, hogy a kormány által javasolt 10 százalékon felül további 45 százalékkal emeljék meg a pedagógus előmeneteli rendszer alapján besorolt óvodapedagógusok garantált illetményét. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott óvodai dolgozók bérét az A1-es fizetési fokozatban a minimálbérre, a B1-esben a garantált bérmimimumra, az F1-esben pedig a garantált bérminimum 130 százalékra kell felemelni - tette hozzá.

Az óvodapedagógusok kafetériájába építsék be a lakhatási támogatást, valamint kapjanak továbbképzési támogatást az állam által előírt kötelező továbbképzésekhez - javasolta. Hozzátette: a DK megszüntetné az óvodai tanfelügyeleti rendszert.

Molnár Csaba bejelentette, hogy a DK határozati javaslatot nyújt be, amely a jelenlegi 90 nap helyett 270-re emelné az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát. A járadék mértékét a jogosult átlagkeresetének hetven százalékában határoznák meg, de a maximuma nem lehetne több a mindenkori bruttó minimálbér 120 százalékánál - ismertette elképzelésüket.

Az ügyvezető alelnök emellett indítványozta, hogy a munkaadók biztosíthassanak a dolgozóinak adó- és járulékmentes rezsitámogatást, amelynek az érteke havonta maximum ötvenezer forint lehetne.

Megkérdezték az árnyék-kancelláriaminisztertől, a DK miért ellenezte a csepeli képviselő-testület ülésén, hogy parkot nevezzenek el a nemrégiben elhunyt Wittner Máriáról. Molnár Csaba azt felelte, hogy erről nem hallott, de nem tartja Wittner Mária "főleg rendszerváltás utáni életművét olyannak, hogy ez egy közpark felavatását indokolta volna". Megjegyezte: "azt hiszem én is nemmel szavaztam volna".

A Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom kampánytámogatásaira vonatkozó kérdésre válaszolva Molnár Csaba leszögezte, hogy a DK-hoz soha, semmilyen formában nem jutott ilyen típusú forrás.

Arról is érdeklődtek nála, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálja a DatAdat Professional Kft. könyvelési anyagait. Molnár Csaba azt felelte, hogy a legcsekélyebb mértékben sem ismeri az ügy részleteit. Az elmúlt években azonban "megszoktuk azt, hogy a kormány, hogy ha akarja, mert az érdekei ezt kívánják", akkor "törvénytelenül is hajlandó felhasználni" az adóhatóságot, a rendőrséget és az ügyészséget - tette hozzá.

Címkék

Demokratikus Koalíció DK Árnyékkormány

Galériánk