Hankó Balázs: idén 147 milliárd forint jut az innovációs programstratégiára a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatain keresztül
Belföld, 2024.04.25
Az idén 147 milliárd forintnyi pályázati forrás nyílik meg a kutatás, a tudományos innováció támogatására a Neumann János Program keretében - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján, csütörtökön Budapesten.
Hankó Balázs elmondta, hogy az összegből 93 milliárd forintot használhatnak fel a vállalatok, 30 milliárd forint jut a kutatói életpálya, 24 milliárd pedig a nemzetközi kutatási ökoszisztéma támogatására.
A cél az, hogy Magyarország 2030-ra bekerüljön Európa tíz leginnovátorabb országa közé - fogalmazott.
Mint elmondta: az innovációs forrásokat azokra a területekre kívánják összpontosítani, amelyekben jó a magyar kutatás-fejlesztés. Ilyen területek az egészséges élet, a digitalizáció és a zöldátállás.
Ismertetése szerint e területek fejlődését segítik az egyetemek közelében létrehozott Science-parkok, illetve a nemzeti laboratóriumok hálózata. Továbbá a szakképzésben és a felsőoktatásban is a mindennapok részévé kívánják tenni a mesterséges intelligencia alkalmazását - tette hozzá.
Hankó Balázs kiemelte, a felsőoktatás megújításának legfőbb célja az olyan kutatások segítése, amelyek a nemzet képességéhez igazodva segítik előrehaladásunkat.
Ezt szolgálja a Neumann Intézet tervezett megalakítása is. Ennek az egyik legfontosabb küldetése az lesz, hogy a mesterséges intelligenciát összekösse az egészségügyi adatok feldolgozásával - fűzte hozzá.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország a lakosságszámot tekintve 96. a világban, innovációs teljesítménye tekintetében 33., az egymillió lakosra eső Nobel-díjasok száma szerint pedig a 11. helyen van.
Ez jó alapot teremt innovációs teljesítményünk növelésére - fogalmazott, rámutatva arra, hogy ennek nyomán az elmúlt évben Európában a "feltörekvő innovátor" kategóriából az "európai innovátor" kategóriába került át az ország.
Az előrehaladáshoz ugyanakkor több kutató-fejlesztő tevékenysége szükséges - jelezte. Az a cél, hogy a mai 6 ezerről 2030-ra 9 ezerre növeljék az egymillió lakosra jutó kutató-fejlesztő tudósok számát. Továbbá a szellemi tulajdon, a szabadalmak és védjegybejegyzések területén is duplázás szükséges - közölte.
Ehhez növelni kell az innovációs ráfordítást a mai 920 milliárd forintos összegről, amelynek egyharmada állami, kétharmada pedig piaci forrás. Utóbbi forrás jelentős mértékben Magyarország gyógyszer- és egészségiparának, az egészséges élethez kapcsolódó kutatásoknak köszönhető - ismertette Hankó Balázs.
(FOTÓ)
A cél az, hogy Magyarország 2030-ra bekerüljön Európa tíz leginnovátorabb országa közé - fogalmazott.
Mint elmondta: az innovációs forrásokat azokra a területekre kívánják összpontosítani, amelyekben jó a magyar kutatás-fejlesztés. Ilyen területek az egészséges élet, a digitalizáció és a zöldátállás.
Ismertetése szerint e területek fejlődését segítik az egyetemek közelében létrehozott Science-parkok, illetve a nemzeti laboratóriumok hálózata. Továbbá a szakképzésben és a felsőoktatásban is a mindennapok részévé kívánják tenni a mesterséges intelligencia alkalmazását - tette hozzá.
Hankó Balázs kiemelte, a felsőoktatás megújításának legfőbb célja az olyan kutatások segítése, amelyek a nemzet képességéhez igazodva segítik előrehaladásunkat.
Ezt szolgálja a Neumann Intézet tervezett megalakítása is. Ennek az egyik legfontosabb küldetése az lesz, hogy a mesterséges intelligenciát összekösse az egészségügyi adatok feldolgozásával - fűzte hozzá.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország a lakosságszámot tekintve 96. a világban, innovációs teljesítménye tekintetében 33., az egymillió lakosra eső Nobel-díjasok száma szerint pedig a 11. helyen van.
Ez jó alapot teremt innovációs teljesítményünk növelésére - fogalmazott, rámutatva arra, hogy ennek nyomán az elmúlt évben Európában a "feltörekvő innovátor" kategóriából az "európai innovátor" kategóriába került át az ország.
Az előrehaladáshoz ugyanakkor több kutató-fejlesztő tevékenysége szükséges - jelezte. Az a cél, hogy a mai 6 ezerről 2030-ra 9 ezerre növeljék az egymillió lakosra jutó kutató-fejlesztő tudósok számát. Továbbá a szellemi tulajdon, a szabadalmak és védjegybejegyzések területén is duplázás szükséges - közölte.
Ehhez növelni kell az innovációs ráfordítást a mai 920 milliárd forintos összegről, amelynek egyharmada állami, kétharmada pedig piaci forrás. Utóbbi forrás jelentős mértékben Magyarország gyógyszer- és egészségiparának, az egészséges élethez kapcsolódó kutatásoknak köszönhető - ismertette Hankó Balázs.
(FOTÓ)
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!