Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke csütörtöki online sajtótájékoztatóján felidézte: három éve az LMP kezdeményezésére az ellenzéki frakciók az Alkotmánybírósághoz fordultak a klímatörvény utólagos normakontrollja érdekében. Abban bíztak, hogy a klímaváltozás negatív hatásai miatt gyorsan napirendre tűzi az Ab a beadványt és kimondja annak alkotmányellenességét, mert nem biztosítja az alaptörvényben rögzített egészséges környezethez való jogot és a természeti értékek megőrzését.

Az ellenzéki politikus emlékeztetett: az elfogadott klímatörvény szerint Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább negyven százalékkal csökkenti 2030-ig az 1990-es évhez képest. Ugyanakkor már az elfogadáskor tudni lehetett, hogy ez az arány több mint kevés - hangsúlyozta. Kitért arra, hogy az ENSZ tudományos testülete már 2021-ben 65 százalékos csökkentés szükségességéről beszélt. A helyzet azóta tovább romlott - mondta. Mint fogalmazott: a klímatörvényből teljesen hiányzik az energiafogyasztás csökkentésének követelménye, ami nélkül a klímavédelmi célok nem elérhetők.

Elfogadhatatlan az is - folytatta -, hogy a klímatörvény csak 21 százalékos megújulóenergia-részarányt irányoz elő 2030-ra, ez messze elmarad a lehetőségektől. Kiemelte: ha kezdeményezésük sikeres lenne, az Országgyűlésnek módosítania kellene a törvényt szigorúbb célkitűzéseket előírva.

"Az utolsó pillanatokban vagyunk, amikor még megállíthatjuk a klímakatasztrófát"- figyelmeztetett az LMP-s politikus.