OGY - Krónika 1. rész (napirend előtt: európai ügyészség, oktatás, önkormányzat)

Belföld, 2018.06.11

A DK az európai ügyészséghez való csatlakozást kérte számon a kormányon, az MSZP az igazságszolgáltatás "megbundázásával" vádolta a Fideszt, az LMP a Nemzeti Alaptanterv ügyében sürgetett párbeszédet, a Jobbik pedig az önkormányzati választások előrehozásáról kérdezte a kormányoldalt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.



Kövér László az ülés elején bejelentette, hogy Simani Silva (örmény) nemzetiségi szószóló lemondott megbízatásáról.



DK: a fideszesek azért nem akarnak európai ügyészséget, mert félnek börtöntől



Vadai Ágnes DK-s képviselő azt mondta: bár már 21 uniós ország jelezte csatlakozását az európai ügyészséghez, Magyarország ezt nem akarja megtenni, azért, mert a fideszesek félnek a börtöntől.

Úgy vélte: ha nem Polt Péter legfőbb ügyészségének kellene vádat emelnie az uniós pénzeket érintő korrupciós ügyekben, akkor számos fideszes politikus, oligarcha, rokon és barát lenne rács mögött.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: a DK-val ellentétben a kormányoldal nem akarja, hogy Brüsszelből irányítsák a magyar ügyészséget és bíróságot. Hozzátette: az Altus milliárdos brüsszeli megrendelésekkel van "kibélelve", így amikor a DK-nak a már harmadszor kell a "szomorú ellenzéki kenyeret" ennie itthon, akkor Brüsszelből kapnak megrendelést, hogy brüsszeli érdekeket képviseljenek a magyar parlamentben. "Ezt nem tűrhetjük" - jelentette ki az államtitkár, aki szerint a DK a bevándorlás kérdésében is a magyar szuverenitás és az emberek biztonsága ellen küzd.



MSZP: a Fidesz a bírósági eljárások "megbundázására" készül


Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője arról beszélt, hogy a Fidesz korábban végrehajtotta a választási rendszer és a médiaviszonyok megbundázásását, most pedig a magyar igazságszolgáltatási rendszer "megbundázása zajlik", közvetlen politikai irányítás alá került az ügyészség. Polt Péter, a Fidesz ökle, aki szolgálja a Fidesz politikai hatalmát és védi az ellopott pénzt - jelentette ki. Úgy vélte: közigazgatási bíróság bevezetése a bírósági eljárások "megbundázását" szolgálja, amit nem szabad hagyni. Szerinte azonban ennek a rendszernek is vége lesz egyszer, és akkor jön a jogi és az erkölcsi elszámoltatás.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint Magyarországon az ügyészségi szervezet független, a parlamentnek tartozik beszámolással, a kormánynak semmilyen befolyása nincs az ügyészségre és a bíróságok szervezetére. Lehet, hogy az önök idejében ez máshogyan volt - fordult az MSZP-s politikus felé megjegyezve, hogy Polt Péter a szocialista kormány időszaka alatt is az ügyészségen dolgozott, de akkor nem merült fel, hogy pártkatona lenne.



LMP: szakmai párbeszéd kell a Nat-ról



Szabó Szabolcs, LMP-s képviselő arról beszélt, hogy bár Csépe Valéria, a Nemzeti alaptanterv (Nat) megújításáért felelős miniszteri biztos szerint túl sok a tananyag és túl kevés a rendelkezésre álló idő, ezért rugalmasabb tantervre van szükség, Kásler Miklós új emberi erőforrás miniszter szerint jó a Nat, csak az ismeretanyag átadása lehetne gyorsabb. A képviselő szerint a miniszter egy interjúban a hagyományokra épülő oktatás fontosságáról beszélt, míg Csépe Valéria szerint az alapkészségek erősítésére, az idegennyelvi ismeretekre, a digitális alapkészségekre és a művészeti készségekre kell helyezni a hangsúlyt. Szerinte a szakmával kell párbeszédet folytatni a Nat-ról.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások minisztériumának államtitkára jelezte: a köznevelési törvénnyel a kormány az oktatás stabil alapjait hozta létre, de a Nat-ot öt évente felül kell vizsgálni, vagyis igazodni kell a változó igényekhez. Az államtitkár csúsztatással és félinformációk közlésével vádolta Szabó Szabolcsot, aki szerinte figyelmen kívül hagyta, hogy Kásler Miklós nyilatkozatában igenis beszélt a korszerű oktatás fontosságáról. Jelezte: Kásler Miklós 44 éve tanít graduális képzésben, oktat Magyarországon és külföldön is, így bővebb ismeretanyaga van ebben a témában, mint Szabó Szabolcsnak.



Jobbik: fél évvel előrehozzák az önkormányzati választásokat?



Hegedűs Lorántné, jobbikos képviselő egy sajtóhírre hivatkozva arról beszélt, hogy a kormány az alaptörvény nyolcadik módosítására készülhet, fél évvel előrehozza az önkormányzati választásokat, így azt jövőre az európai parlamenti választásokkal együtt tarthatják. Szerinte korábban olyan hírek is voltak, miszerint az 5000 fő alatti települések 2019-ben már sem polgármestert, sem képviselőtestületet nem választhatnának. A Jobbik ezzel szemben a települések megerősítésében látja a jövőt, célja az élhető és éltető vidék megteremtése - hangsúlyozta.

Dömötör Csaba a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt kérte a jobbikos képviselőtől: ne vegyen készpénznek mindent, amit az újságban olvas. Szerinte Hegedűs Lorántné azért beszél álhírekről, hogy elterelje a figyelmet a Jobbik pártszakadásáról, illetve arról, hogy a Jobbik nem akarja a megszavazni a hetedik alaptörvény-módosítást.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!