Jobbik: a kormány államosítja az MTA-t



Gyöngyösi Márton (Jobbik) élesen bírálta a kormányt a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) érintő törvénymódosítás miatt, amelyet az MTA integritása és függetlensége ellen elkövetett merényletként értékelt. Úgy vélte: ma Magyarországon két független intézmény maradt, a bíróságok és a MTA, ezzel a törvénymódosítással azonban az akadémia pénzügyi autonómiáját megszüntetik.

A független intézmény költségvetése átkerül az államhoz, így államosítják az MTA-t, ami a 20. századi diktatúrákra jellemző, azok tudomány- és kutatásellenes politikáját idézi - fogalmazott. Azt is a bírálta, hogy a törvénymódosítási javaslatot úgy küldték el az MTA jogi osztályához, hogy csak 54 percük volt a véleményezésre.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára alaptalannak tartotta a képviselő által megfogalmazott félelmeket, amelyek az egységes innovációs stratégia megteremtését előkészítő intézkedéseket a tudomány függetlenségének lebontására tett kísérletként értékelik. Mint mondta: kétségtelen, hogy a magyar tudományos élet szereplői megéltek olyan helyzetet, amikor a hatalom célja valóban a függetlenség lebontása volt. Ilyennek tartotta az 1950-es éveket és a 2002. és 2010. közötti szocialista-liberális kormányzás időszakát, amikor Kóka János gazdasági miniszter az alapkutatások felszámolását, és a piaci profitot nem termelő kutatások megszüntetését tűzte ki célul.

Hangsúlyozta: az innovációs tárca nem kíván beleszólni abba, hogy a tudósok mit kutatnak és mit nem, a tervezett intézkedés azt szolgálja, hogy a magyar kutatás hatékonyabb legyen.



DK: a kormány egymással szembeállítja az embereket



Gyurcsány Ferenc (DK) arról fejtette ki véleményét, hogy a kormány tervei szerint bekerülne az alaptörvénybe a keresztény kultúra védelme. A DK elnöke szerint a kereszténység kulturális tartalma nem válaszható el az istenhittől. Hozzátette: nem feladata az államnak, hogy a kereszténységet állami vallássá tegye, viszont alkotmányos kötelessége, hogy megvédje a vallásszabadságot, hogy az emberek szabadon választhassanak kultúrák, vallások, hitek közül, szabadon ápolhassák, építhessék a keresztény örökséget.

Bírálta, hogy a keresztény kultúra védelme közben a kormány alaptörvénybe foglalja a utcán való élés tilalmát. Úgy vélte: a kormányoldal olyan megoldásokkal és eszmékkel "kokettál", amelyek korábban egész Európát lángba borították, és így nem Magyarország szellemi, kulturális örökségét védik, hanem akarva-akaratlanul egymással szembeállítja az embereket.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint Magyarország keresztény kultúrájú ország, ezen alapul ezer éves államisága, társadalmi berendezkedése, társadalmi morálja is. Felhívta a figyelmet arra, hogy ebben a kultúrkörben jött létre a vallási türelem is. Halott már muzulmán vallási türelemről? - tette fel a kérdést. Kiemelte: a vallásszabadságot biztosítja az alaptörvény.

A hajléktalanság ügyében azt mondta: 1990 óta nem sikerült a hajléktalanág kérdését megoldani, a mostani kormány viszont őszintén szembenéz ezzel a problémával, és megpróbálja visszasegíteni az utcán élő embereket a normál életbe, és tőlük is együttműködést vár el. Visszautasította a 20. századi egyik gyilkos eszmével való párhuzamot.



LMP: a kormánynak a migrációs krízis csak kommunikációs eszköz



Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy a globális migrációs krízis nem a megoldandó probléma a kormánynak, hanem kommunikációs és hatalomtechnikai eszköz. Szerinte az Orbán-kormány minimális pozitív szerepe annyi volt, hogy Európában vitát generált, ugyanakkor a probléma okaival nem tudott foglalkozni. Elmaradt a tartalmi vita és a megoldások is - tette hozzá.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy reagált: nemzeti konzultáció és népszavazás is volt a bevándorlás kérdéséről, amelyben Magyarország 2015 óta legőszintébben, nem a politikailag korrekt beszédmódot használva képviseli a véleményét az EU-ban, az ENSZ-ben és világszerte.

Az emberek érdekei szerinti kormányzás nem hatalomtechnika, hanem a demokráciai lényege - hangsúlyozta a Rétvári Bence.


MSZP: 2018 az Orbán család éve



Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint 2018 valóban a családok, az Orbán család éve, a miniszterelnök rokonai másfélmilliárd forint osztalékot vettek fel, négy év alatt 4,4 milliárd forint jövedelemhez jutottak. Minden gyerek kapott egy játszóteret: Orbán Ráhel a foci helyett a divatot választotta, a kormányfő másik gyermeke pedig egyházat alapított, "ki tudja, milyen vallás igéjét hirdeti" - fogalmazott.

Szerinte a 2019-es költségvetéssel a gazdagoknak még jobb lesz, a nagy többségnek még rosszabb, miközben felesleges beruházásokra megy az adófizetők pénze. A kormány egyre kevesebbet költ egészségügyre, oktatásra, a családok, a munkanélküliek, az idősek, a szegények támogatására.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, a kormány évek óta adókedvezményekkel, otthonteremtési programmal segíti a családokat. Hozzátette: 700 ezer új munkahely jött létre, a munka pedig a legrövidebb kiút a szegénységből. Az oktatásra 428 milliárddal, egészségügyre 550 milliárd forinttal költenek többet a szocialista kormányzáshoz képest - mondta.

Értékelve az MSZP vasárnapi tisztújítását azt mondta, a baloldalon minden marad a régiben, az MSZP ugyanaz az MSZP, amely már többször csődbe vitte az országot.