DK: nem érvényesülnek megfelelően a betegjogok



László Imre, a DK képviselője azt mondta, hogy a Magyarország nem áll jól a betegjogok érvényesülése szempontjából.

Egy felmérést idézett, amely szerint az esetek 42 százalékában sérül az egészségügyi ellátáshoz való jog, 28 százalékában az emberi méltóság, 15 százalékában pedig a tájékoztatáshoz fűződő jog. A kormány a saját elitjének luxusfeltételekkel működő kiváltságos rendszert hozott létre, miközben a magyar kórházak jelentős része nem felel meg a minimumfeltételeknek sem, a hiányzó létszám és műszerek vagy az épületek állapota miatt - értékelt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi baloldali kormány intézkedései - négy kórház bezárása, a vizitdíj és a kórházi napidíj melletti kiállás, 6 ezer egészségügyi dolgozó elbocsátása és 16 ezer aktív kórházi ágy leépítése - nem a betegjogokat és az egészségügyhöz való hozzáférést segítették.

Hozzátette: a kormány 2010 óta azon dolgozik, hogy a betegek jogai integrált jogvédelmi rendszerben valósuljanak meg. A betegjogi képviselők mindenhol elérhetők, emellett plakátkampányt is indítottak, hogy minden beteg a saját jogaival tisztában legyen - fejtette ki az államtitkár.

Szerinte a rendszer iránti bizalmat jelzi, hogy emelkedik a betegjogi képviselőkhöz érkezett bejelentések száma. Hangsúlyozta: az utolsó baloldali kormányhoz képest 647 milliárd forinttal több jut jövőre az egészségügyre. "647 milliárd okunk" van azt mondani, hogy miért érvényesülnek most jobban a betegjogok, mint az önök idején - fogalmazott.



Jobbik: a kormány a bankok oldalára állt



Volner János (Jobbik) arról beszélt, hogy Horvátországban "történelmi áttörés" volt a devizahitelek rendezésével kapcsolatban, hiszen a bíróság megsemmisítette a svájci frank alapú hitelszerződéseket arra hivatkozva, hogy nem tájékoztatták a bankok a kockázatokról az ügyfeleket.

Szerinte Magyarországon is sokszor szakképzetlen ügyintézők közvetítették ki a hiteleket, akik maguk sem voltak tisztában a kockázatokkal. A képviselő kritikával illette a kormány devizahitelesekkel kapcsolatos intézkedéseit, az árfolyamgátat, a végtörlesztést és a forintosítást, és úgy vélte: az Orbán-kormány a bankok oldalára állt, nem a kifosztott devizahiteleseken segített.

Völner Pál igazságügyi államtitkár "nagyon erős csúsztatásnak" nevezte, hogy a kormány nem tett semmit a devizaadósok érdekében, és jelezte, a kabinet intézkedéseinek köszönhetően több mint ezer milliárd forinttal sikerült könnyíteni az adósok terhét. Ebben a kormány nem kapott támogatást az ellenzéki oldalról - jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet arra, hogy bár a magyar bíróságok számára is nyitva állt a horvát bírósági döntéshez hasonló út, de nem tudták megállapítani a tájékoztatás hiányát, hiszen Magyarországon a jelzáloghitel-szerződéseket közjegyzők előtt kötik, akik felolvassák az okiratot.



KDNP: a rendezett világ és az emberi méltóság nem ellentétes egymással



Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a kormány eddigi törvényalkotási tevékenységét értékelve amellett érvelt, hogy a rendezett világ megteremtése és az emberi méltóság nem ellentétes egymással.

Példaként hozta a közterület rendjének védelmét, ami szerinte szolgálja a hajléktalanok és a közlekedők emberi méltóságát is. Hozzátette: a szólás- és a véleménynyilvánítás szabadságát védeni kell, de eközben mindenkinek joga van saját otthonának biztonságát és magánéletét védeni. Fontos az önvédelem erősítése és a keresztény kultúra védelme a Magyarországot és Európát érő tömeges bevándorlás miatt, de az igaz üldözöttek segítése is az - mondta.

Rétvári Bence az elhangzottakra úgy reagált: az elmúlt években a kormányzat olyan kérdésekkel foglalkozott, amelyek több évtizede okoznak problémát.

Szerinte "tabudöntő" volt, amikor a magyar kormány 2015-ben az európai emberek védelmét helyezte az első sorba. Az ellenzék tűzzel vassal tiltakozik a kormány intézkedései ellen, majd később már úgy emlékeznek, hogy ők is támogatták ezeket - jegyezte meg.



Fidesz: Magyarországnak ki kell lépnie az ENSZ migrációs csomagjának elfogadásából



Bóna Zoltán, a Fidesz képviselője egyetértését fejezte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter álláspontjával, miszerint Magyarországnak ki kell lépnie az ENSZ migrációs csomagja elfogadásának folyamatából, mert az ellentétes Magyarország és Európa érdekeivel, és olyan kötelezettségeket ír elő, amelyeket a migránsok joggal értelmezhetnek meghívásként.

A javaslat alapvető emberi jogként akarja elismerni a migrációt, legalizálni akarja az illegális bevándorlást és több pénzt fordítana a migrációs folyamatok finanszírozására - mondta. Mi magyar Magyarországot szeretnénk gyermekeinknek és unokáinknak is - jelentette ki.

Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a brit védelmi minisztérium és a NATO becslése szerint a szubszaharai régióból 20-25 millió ember készül elhagyni a hazáját, az ENSZ legkonzervatívabb előrejelzése pedig 30 millió afrikai és közel-keleti migránssal számol.

Az ENSZ migrációs csomagját kiegyensúlyozatlan és veszélyes dokumentumnak nevezte, amely a migrációt hasznos és megállíthatatlan folyamatnak tartja. Kijelentette: a migrációt nem megszervezni és a irányítani kell, hanem megállítani, és abban kell segíteni, hogy ezek az emberek szülőhazájukban vagy az ahhoz legközelebbi biztonságos ponton tudjanak emberhez méltó életet élni.