Szlovák-magyar államhatár-szerződés


Az Ipoly határfolyó mederváltása is indokolja az új magyar-szlovák államhatár-szerződés megkötését, amelyet 161 igen szavazattal, 23 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.

A jogszabály egy 1956. október 13-án, Prágában megkötött, elavult szerződést vált ki.

Az új szerződés megkötésének indokai között szerepel még a somoskőújfalui, határon átnyúló szennyvízberuházás megvalósítása, valamint más, csekély mértékű területcserék, amelyek összesen 0,18 négyzetkilométert tesznek ki.

Az elavulttá vált határjelek megújulnak, és a jövőben a felek a határ mindkét oldalán biztosítanak egy úgynevezett karbantartó sávot. Emellett külön nemzetközi megállapodás létrehozása nélkül is megvalósulhatnak a határtérségben közlekedést, határrendészeti vagy vízgazdálkodási célokat szolgáló létesítmények, államhatáron áthaladó vezetékek.


Október közepétől szabálysértés az életvitelszerű utcán tartózkodás


Október 15-étől szabálysértést követ el az, aki életvitelszerűen tartózkodik közterületen.

Az Országgyűlés 132 igen, 54 nem szavazattal igazította ilyen tartalommal az alaptörvényhez a szabálysértési törvényt.

A jogszabály a hajléktalanokkal szemben speciális helyszíni intézkedési eljárást vezet be: ennek keretében a rendőr felszólítja a hajléktalant a közterület elhagyására.

Semmilyen további eljárás nem kezdődik el azzal szemben, aki ennek eleget tesz vagy együttműködik. Szabálysértési eljárás is csak azzal szemben indul, akit a rendőr 90 napon belül már háromszor szólított fel a közterület elhagyására, ám ennek az adott időn belül negyedik alkalommal sem tesz eleget.

Ahhoz, hogy ezt ellenőrizni lehessen, létrejön egy nyilvántartás azokról, akiket helyszíni intézkedések alá vontak. A nyilvántartásban az adatokat a helyszíni intézkedéstől számítva 90 napig, illetve az eljárás megindításáig lehet tárolni, az információk 90 nap után törlődnek.

Aki ellen szabálysértési eljárás indul, az közérdekű munkával, vagy ha ezt nem vállalja, esetleg visszaeső, akkor elzárással sújtható, pénzbírság nem szabható ki. A szankcióról bíróság dönt.



Nem kell engedélyeztetni a kútfúrást 80 méteres mélységig


Nem kell engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. A változtatást 129 igen, 39 nem szavazattal és 16 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Fennmarad ugyanakkor az engedélyezési kötelezettség a hideg és termálkarszt készletek térségében mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül, valamint a gazdasági célú vízkivétel esetében. Ennek részletes szabályairól a kormány rendeletet alkot.

A döntés lehetőséget ad arra, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutak utólagos fennmaradási engedélyt kapjanak bírság kiszabása nélkül. Az érintett tulajdonosoknak 10 évük van arra, hogy legalizálják a helyzetet.

A módosítás a kihirdetése utáni kilencvenedik napon lép hatályba.


Elhalasztották a Magyarország biztonságát sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását



Az előterjesztő Belügyminisztérium kezdeményezésére az Országgyűlés 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását.

A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja.