PM: a makro- és a mindennapi célok is teljesültek


Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára közölte: a makrogazdasági és a mindennapi célok is teljesültek a tavalyi büdzsé által. Nagyobb volt a gazdasági növekedés, emellett megőrizték az államháztartás stabilitását, érdemben emelkedett a reálbérek szintje és a foglalkoztatás is, vagyis növekszik az életszínvonal - értékelt.

Valóban nem célszerű a GDP-t abszolutizálni - ismerte el -, épp ezért fontos, hogy mi történt a többi makrogazdasági mutatóval. Ellenpéldaként hozta Romániát, ahol jelenleg ikerdeficittel kell számolni, amelynek negatív hatásai később jelentkeznek.

Kétségtelen, hogy a növekedési adatok a válság után elmaradtak a többi visegrádi országétól - felelte egy másik képviselőnek -, mert Magyarországnak jelentős hiányt kellett finanszíroznia. Ezért kell a 2013-as növekedési fordulat óta mutatott számokat nézni, amelyek meghaladták a többi országokét.

A nettó reálbérek több mint 10 százalékkal bővültek tavaly, ami nem kizárólag a normál piaci folyamatok miatt történt, azt az államtitkár a hatéves bérmegállapodást segítő adócsökkentésnek is betudta. Az adósságrátát érintő felvetésekre úgy felelt: a 2,6 százalékpontos GDP-arányos csökkentés nem tekinthető minimálisnak. Valóban jelentős még a kamatteher, és van még devizaadósság, ugyanakkor a hétéves devizakötvényt legutóbb rekord alacsony kamattal sikerült értékesíteni.

Azon felszólalóknak, akik választási költségvetésnek nevezték a tavalyit, azt felelte: reális volt a hiánycél, nem szállt el a költségvetés és 2,2 százalékra teljesült a GDP-arányos hiány, a pénzforgalmi hiány nagyobb mértéke pedig az uniós források megelőlegezése miatt alakult ki. Kijelentette azt is: ha valóban csak a uniós források hajtanák a gazdaságot, akkor 2016-ban csökkenés lett volna.

Cáfolta azt is, hogy a közszférában ne lett volna béremelés az elmúlt években: a 700 ezer foglalkoztatottból 550 ezernél valósult meg béremelés. Ismertette az oktatás és az egészségügy tavalyi többletforrásait is, ahogy leszögezte: az egyházak forrásainak jelentős része fordítódott oktatásra, és ahogy fogalmazott, hál' Istennek a határon túliak részére is lehetett pluszforrásokat biztosítani.

A határvédelem kiadásai valóban jelentősek voltak - mondta -, de pozitívnak ítélte, hogy olyan határvédelmi rendszer létesült, amely gátat szab az illegális bevándorlásnak.



Fidesz: a kormány 2017-ben is folytatta, amit a ciklus elején ígért



Tilki Attila, a Fidesz képviselője a DK-s Varju Lászlót azzal vádolta, hogy csak "politikai paneleket puffogtatott" és emlékeztette a képviselőt, hogy volt önkormányzatokért felelős államtitkárként tudhatná mennyi település küszködött adóssággal, amit később a Fidesz-kormány konszolidált. A független Bősz Anett bevándorlással kapcsolatos véleményére reagálva azt mondta: a nemzeti konzultációval a Fidesz megkérdezte az embereket a bevándorlásról, és ez arra utasítja a kormányoldalt, hogy ezt témát vegye komolyan, és legyen kontroll az érkezni szándékozó migránsokkal szemben.

Visszautasította Mellár Tamás (Párbeszéd) állítását, miszerint "EU-s támogatásokat égetnek el". Tilki Attila szerint a területi operatív programokban igenis fontos települési fejlesztésekre került sor. Megjegyezte: az sem igaz, hogy a kormány oktatásra kevesebbet költött volna, hiszen 178 milliárd forinttal adott több pénzt erre a területre.

A fideszes képviselő hangsúlyozta: a kormány 2017-ben is betartotta, folytatta, amit a kormányzati ciklus elején megígért, hiszen alacsonyan tartotta a költségvetési hiányt, csökkentette az államadósságot és növelte a foglalkoztatást.



MSZP: problémák a honvédelemben és rendvédelmi szerveknél



Harangozó Tamás, az MSZP képviselője a zárszámadás honvédelmi és belügyi fejezeteit úgy értékelte: költségvetési tervezésről beszélni felesleges, mert év közben 100 milliárdos nagyságrendben történnek átcsoportosítások. Az MSZP-s képviselő nagy problémának tartotta a honvédségnél és a belügyi szerveknél tapasztalható létszámhiányt, és bírálta a kormányt, amiért a zárszámadásban - a korábbi évekkel ellentétben - nem tett közzé létszámadatokat.

A képviselő az 5 évvel ezelőtti béremelés felülvizsgálatára és a túlórák kérdésének megoldására szólította fel a kormányt, mert szerinte a bérhelyzet változása miatt óriási problémát jelent megtartani a kollégákat a hon- és rendvédelemben, míg a túlórák ügye a büntetés-végrehajtásban és más rendvédelmi szerveknél is működési zavarokat fog okozni.

A képviselő bírálta a honvédelmi közbeszerzéseket, szerinte a magyar honvédség lejáratja magát, amikor az általa megvásárolt két utasszállítót nyilvánosan kormánygépként használják, a "miniszterelnököt és a népi zenekarát" röptetik vele, miközben a külszolgálaton lévő katonáknak bérelt géppel kell hazajönniük.



Fidesz: nem volt választási költségvetés a 2017-es büdzsé



Turi-Kovács Béla, a Fidesz képviselője felszólalását azzal kezdte: amikor a Fidesz volt ellenzékben, akkor könnyebb dolga volt, mert olyan zárszámadásokat kaptak, amelyek alapján kellő eréllyel támadhatták a kormányzati politikát. Ez most nehezebb, mert imponáló számokkal "kutya nehéz" vitatkozni - fogalmazott.

A 2017-es költségvetés egyik legnagyobb pozitívumának azt nevezte, hogy nem lett választási költségvetés. Kiemelte az oktatásra és az egészségügyre fordított támogatás jelentős növelését és fontosnak nevezte a kistelepülések fejlesztését is.