Elfogadták a Kúria, a bírósági hivatal és az ügyészség 2018-as beszámolóját
A képviselők elfogadták a Kúria 2018-as beszámolóját 161 igen, 28 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett. Darák Péter, a Kúria elnöke a beszámoló parlamenti tárgyalásakor azt emelte ki: az új szabályok alkalmazásának éve volt a 2018-as a Kúria életében, mert ekkor lépett hatályba az új polgári és a büntető törvénykönyv, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló új eljárási kódex.
Az Országgyűlés 133 igen szavazattal, 62 nem ellenében jóváhagyta az OBH 2018-as beszámolóját is. Senyei György Barna, a hivatal elnöke az általános vitában azt mondta: csaknem 1 millió 250 ezer ügy érkezett 2018-ban a bíróságokhoz, a befejezett ügyek száma ezt 3,6 százalékkal haladta meg. Minden ítélkezési szinten több ügyet zártak le a bíróságok, mint ahányat megkezdtek, az ügyhátralék 24,5 százalékkal csökkent.
Ugyancsak elfogadta a Ház az ügyészség 2018-as beszámolóját 132 igen és 62 nem szavazattal. Polt Péter legfőbb ügyész korábban azt mondta, 2018-ban Magyarország ügyészsége a törvényi feltételek és előírások maximális betartásával megfelelt az állam és a társadalom elvárásainak, magas szakmai színvonalon és megfelelő időszerűséggel dolgozott.
A kulturális dolgozók a jövőben nem lesznek közalkalmazottak
Munkaviszonnyá alakul a kulturális ágazat dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonya. Az erről szóló törvénymódosítást 133 igen szavazattal, 62 nem ellenében fogadta el a Ház. A változtatás értelmében az érintettek ugyanakkor összességében nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe.
A változtatás csaknem 19 ezer embert érint. Kiterjed a központi költségvetési szerveknél, a helyi és nemzetiségi önkormányzatoknál, valamint az egyházi szervezeteknél foglalkoztatottakra, érinti a levéltárak, a muzeális intézmények, könyvtárak, előadóművészeti szervezetek dolgozóit.
Ők július 1-jéig kapnak tájékoztatást a változásról, július 15-ig pedig megismerhetik az új foglalkoztatásuk feltételeit is. Az új szerződést a dolgozóval október 31-ig kell megkötni, ha addig az alkalmazott az ajánlatra nem válaszol vagy nem sikerül megegyezni vele, foglalkoztatása automatikusan megszűnik.
Bár a jogviszony november 1-jétől megváltozik, azt a továbbiakban folyamatosnak kell tekinteni, a jubileumi jutalmak pedig még öt évig járnak.
Az elfogadott módosítás érinti a levéltári törvényt is: abban a GDPR szempontjai, valamint a technológiai változások és a tapasztalatok érvényesülnek a tudományos kutatások könnyítése érdekében.
A muzeális intézményekről és a nyilvános könyvtárakról szóló törvény módosításával létrejön a regionális hatókörű könyvtárak rendszere, amelynek feladata lesz a többi között a határon túli magyarság könyvtári szolgáltatásainak támogatása.
Megszavazták a Budapest-Belgrád vasútfejlesztést elősegítő törvényt
Egyszerűsödhetnek a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés hatósági jóváhagyási folyamatai, így csökkenhet a projekt tervezési és kivitelezési ideje annak a törvénynek köszönhetően, amelyet 133 igen szavazattal, 58 nem és 3 tartózkodás mellett fogadott el a Ház. A jogszabály biztosítja, hogy a projekt magyarországi szakaszához szükséges források rendelkezésre álljanak.
A kiemelten közérdekű beruházás Budapest-Kelebia közti szakaszát 15 százalékban a magyar fél finanszírozza, 85 százalékban a kínai biztosítja a forrásokat. A hitelt a Kínai Export Import Bank folyósítja, ezen hitelszerződés megkötését teszi lehetővé a törvény.
A jogszabály rendelkezik a környezeti védettség garanciájáról is, mert kimondja, hogy a projekt kivitelezése során a környezet és a természeti területek védettsége nem sérülhet.
Az Országgyűlés 2016-ban foglalta törvénybe a Magyarország és Kína között aláírt egyezményt a vasútfejlesztésről, a keleti nyitás stratégia részeként. A beruházás által Magyarország a régió elsőszámú logisztikai központjává válhat.
A vasútvonal az európai törzshálózatnak is része, ezért kötelezettség is azt 2030-ig korszerűsíteni. A fejlesztés után a vonal kétvágányú lesz, azon 160 kilométer/óra sebességet engedélyeznek majd, terhelhetőbb lesz a pálya, és korszerű kommunikációs és irányító rendszerekkel is ellátják a vonalat.
Könnyebben vonhatók ki a forgalomból a nem biztonságos termékek
Hatékonyabban vonható ki a forgalomból a jövőben a nem biztonságos termék, a szabályozás pedig egységessé válik az EU-ban. Az online piacfelügyelet is egyszerűbb lesz és a logisztikai cégek felelőssége is nő. Az erről szóló jogszabályt 185 igen és 9 tartózkodó voks mellett fogadta el a Ház.
Ha a jövőben a piacfelügyeleti hatóság veszélyes terméket talál, felszólítja az érintett vállalkozást a megfelelő intézkedés megtételére. Ha ezt a cég nem teszi meg, akkor a hatóság lép: kivonhatja a forgalomból a terméket, elrendelheti annak visszahívását vagy bírságot szabhat ki.
A piacfelügyeletnek a jövőben lehetősége lesz honlap blokkolására, ha az veszélyes terméket árusít. Cél, hogy a veszélyes, például a bolti forgalomból már kivont termékeket a webáruházakban se érhessék el a vásárlók.
A törvény EU-s szinten rögzíti a logisztikai szolgáltatók felelősségét, velük szemben eljárni azonban kizárólag akkor lesz lehetőség, ha az értékesítési folyamat más szereplőivel, például a gyártóval vagy az importőrrel szemben nem tud eljárni a piacfelügyeleti hatóság.
Előírás, hogy a termékhez közérthető és egyértelmű használati és kezelési útmutatót kell mellékelni magyar nyelven.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!