MSZP: az uniós források nem növelték a gazdaság hatékonyságát



Hiszékeny Dezső (MSZP) az európai uniós források magyar gazdaságban betöltött szerepére hívta fel a figyelmet. Szerinte elképesztő összegű uniós támogatásokat kapott az ország az elmúlt időszakban, de azok nem növelték a gazdaság hatékonyságát. Hozzátette: az uniós források nélkül a magyar gazdaság növekedése 1-2 százalék lenne.

Vizsgálni kellene az uniós források hasznosulását is - mondta. Szerinte nagyon kevés olyan beruházás valósult meg, amely a jövőben forrást teremt. Elmondta, az uniós pénzből épült stadionok, kilátók fenntartása további forrásokat igényel majd.

Szóvá tette, hogy tavaly a gazdasági növekedésből adódó 215 milliárd forint többletforrás kedvezményezettjei az egyházak, határon túli szervezetek voltak, valamint jutott sportinfrastruktúra fejlesztésre is abból.

Frakciótársa, Molnár Gyula (MSZP) úgy értékelte a 2017-es költségvetés végrehajtását, hogy az tisztes működés zárszámadása, viszonylag kevés innovációval, a szabad forrásokat pedig a saját hobbik finanszírozására használták tavaly.

Ha teljes foglalkoztatás van, akkor mi szükség van még mindig álláskeresési támogatásra? - firtatta. A munkaerőhiány miatt szorgalmazta, hogy szüntessék meg a munkáltatók foglalkoztatáshoz kötődő támogatását.

A szocialista politikus szerint amikor béke van a világban, nő a gazdaság, alacsonyak az energiaárak. Modern Magyarországot kellett volna építeni, de Szilícium-völgy helyett összeszerelő üzemet csinált a kormány az országból. Ez történelmi hiba - vélekedett.

Azon véleményének is hangot adott, hogy az önkormányzatok feladatfinanszírozása megbukott, ezt a támogatást inkább pofa- vagy lojalitásfinanszírozásnak lehetne nevezni.

A szintén szocialista párti Korózs Lajos azért bírálta a kormányt, hogy csökken a társadalombiztosításra és családtámogatásra fordított összegek GDP-re vetített aránya; az általa ismertetett adatok szerint kilenc éve, azaz a kormányváltás előtt ez még 17,7 százalék volt, tavaly már csak 13,9.

Szavai szerint a szegénység terén az Európai Unióban csak Bulgáriában és Romániában rosszabb a helyzet a magyarországinál, míg Lengyelországban pár év alatt 50-60 százalékkal esett a gyermekszegénységi ráta.

Aki nyomorultul kevés nyugdíjból él, annak az Orbán-kormány garantálja, hogy a jövőben is nyomorultul kevés nyugdíjból él majd - bírálta a juttatás inflációhoz kötését, kifogásolva, hogy emiatt az utübbi években közel tíz százalékot esett az átlagnyugdíjak átlagbérhez viszonyított értéke.


Jobbik: kiszámítható egészségügyi költségvetés kell, kríziskerettel


Lukács László György (Jobbik) annak fontosságáról beszélt, hogy végre legyen a valós költségeken alapuló, kiszámítható, kríziskeretet is magában foglaló egészségügyi finanszírozás.

A 2017-es büdzsét e szempontból alultervezettnek nevezte, azt állítva ezzel szembe, hogy a fejlesztések költségei és az elöregedő népesség miatt rohamos a szektor költségnövekedése.

Arról beszélt: ennek ellenére nem emelkedett, sőt 2017-ben az előző évihez képest egy tized-százalékponttal csökkent is a GDP-ből az egészségügyre fordított szelet.

Hagyományosan fejnehéznek nevezte a hazai egészségügyi rendszert, mondván, a költések mintegy 70 százalékát a kórházak viszik el, amelyek igen kiegyenlítetlen költségszerkezettel dolgoznak; tavaly januárban napi 100 millió forintot, addig az év utolsó hónapjában közel két és félszer ekkora összeget hívtak le, ami alapján felmerül, vajon nem "spájzolnak" az év végén az intézmények.


Kormány: a legalacsonyabb jövedelmi kategóriákban jelentősen nőtt a reáljövedelem


Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy az egészségügyi közkiadások aránya 2016-ban a GDP 5,2 százalékát tette ki. Ez az OECD-országok átlagánál alacsonyabb, a régiós államokénál viszont magasabb - hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy 2017-ben érdemben, nem csak nominálisan, hanem reálértékben is jelentősen növekedett az egészségügyi kiadások összege.

A munkanélküliséghez kapcsolódó kiadások csökkenését üdvözölni kell, mert nőtt a foglalkoztatottak száma - jelentette ki.

A 2017-es zárszámadás azt mutatja, hogy a legalacsonyabb jövedelmi kategóriákban jelentősen nőtt a reáljövedelem - hívta fel a figyelmet. Egy kétgyermekes, minimálbéres embernek közel nyolcvan százalékkal lett nagyobb a nettó reálkeresete 2010 és 2018 között - tette hozzá.



MSZP: naponta szerelnek le rendőrök


Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, hogy a szocialista kormányok, amíg az ország gazdasági helyzete megengedte, a 13. havi nyugdíjra adtak pénzt és nem stadionokat építettek. A tao-pénzek miatt 522 milliárd forinttal kevesebb folyt be az államkasszába - közölte.

A képviselő a Belügyminisztériumot érintő felszólalásában bírálta a Nemzeti Védelmi Szolgálatot és a Terrorlehárítási Központot.

A Büntetés-végrehajtás számára korábban kilenc új börtönt ígértek, de ezekből egyetlen egyet sem kezdtek el építeni, miközben a hivatásos állomány is "megkopott" - mondta. Naponta tucatjával szerelnek le a rendőrök, aminek egyik oka a pénz, a másik pedig az országban mindenütt tapasztalható hangulat - jelentette ki.