Horvátország csatlakozása az EU és Mongólia közötti partnerségi keretmegállapodáshoz



Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára a javaslatot ismertetve elmondta, Horvátország 2013-as uniós csatlakozásával vállalta, hogy jegyzőkönyv útján csatlakozik az Európai Unió és tagállamai által megkötött nemzetközi megállapodásokhoz.

A Mongóliával kötött keretmegállapodás tartalmazza az emberi jogokra, a Nemzetközi Büntetőbíróságra, a tömegpusztító fegyverekre, a kézi- és könnyűfegyverekre és a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós standard politikai záradékokat, továbbá végrehajtja az adózással és a migrációval kapcsolatos uniós szakpolitikákat - ismertette.

A megállapodás olyan területeket ölel fel, mint az egészségügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az energiaügy, az oktatás és a kultúra, a munkaügy, a foglalkoztatási és szociális kérdések, a tudomány és technológia, valamint a közlekedésügy.

Takács Szabolcs azt mondta, az EU-mongol kapcsolatok fejlesztése összhangban áll a magyar kormány keleti nyitást szorgalmazó szándékaival.

Balla Mihály (Fidesz) a Kína és Oroszország közé ékelődött Mongólia eurázsiai közvetítő szerepét hangsúlyozta.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) üdvözölte az előterjesztést és elmondta, az ilyen megállapodások erősítik a belső ázsiai országok és a nyugati államok kapcsolatát.

Gurmai Zita (MSZP) szerint a megállapodás alapot jelent az EU és Mongólia hatékonyabb együttműködéséhez.

Az elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta.


Kibővül az Európai Közösség és Chilei közötti társulási megállapodás


Az Európai Közösség, valamint a Chilei Köztársaság közötti társulási megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját a parlament. Az indítványt ismertető Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta, a megállapodás célja egy, a viszonosságon és a kölcsönös érdeken alapuló politikai és gazdasági társulás létrehozása. A megegyezés hozzájárul az áruk, a szolgáltatások és tőke kereskedelmének könnyítéséhez, valamint a társadalmi, gazdasági, kulturális, pénzügyi kapcsolatok fejlesztéséhez - közölte.

Kiemelte, hogy Chile volt az első latin-amerikai ország, amellyel az EU társulási megállapodást kötött. Az ezt követően csatlakozó uniós tagállamok egyetértettek a megállapodással és lehetőséget kaptak annak kiszélesítésére - emlékeztetett az államtitkár.

Balla Mihály (Fidesz) arról beszélt, hogy 2013-ban magyar származású üzletemberek újjáalakították a Chilei-Magyar Kereskedelmi Kamarát, 2014-ben pedig újra megnyitott a chilei magyar nagykövetség. A társulási megállapodás a latin-amerikai ország számára is kiemelten fontos - tette hozzá a vezérszónok, aki az indítvány támogatására kérte a parlamentet.

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) azt mondta, hogy a társulási megállapodás a gazdasági együttműködés mellett a versenyképesség és az innováció fontosságára is felhívja a figyelmet. A képviselő, aki frakciója nevében üdvözölte a törvényjavaslatot, különösen fontosnak nevezte a két ország agrárpolitikai intézkedési terveit.

Gurmai Zita (MSZP) felhívta a figyelmet, hogy a latin-amerikai térségben Mexikó és Brazília után Chile Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere. Az MSZP támogatja a megállapodást - közölte.

Ezt követően Hiller István levezető elnök a vitát lezárta.

Takács Szabolcs Ferenc viszontválaszában hangsúlyozta, hogy a déli kapcsolatok fejlesztése kiemelt szerepet kap a kormány politikájában.



Napirend után


Az egyetlen napirend utáni felszólaló, Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a lakhatási problémákra hívta fel a figyelmet.

Ezt követően Hiller István az ülést bezárta, a következőt pedig jövő hét hétfőre hívta össze.