Hozzájárulás az unió szomáliai katonai kiképzéséhez


Vargha Tamás, a honvédelmi minisztérium államtitkára ismertette azt a beszámolót, amely Magyarország hozzájárulásának meghosszabbításáról szól az unió szomáliai katonai kiképzéséhez.

Mint mondta, a honvédség 2010 óta folyamatosan részt vesz a műveletben, azóta újabb és újabb mandátumot kapott erre. Az Európai Unió Tanácsa utoljára tavaly decemberben hosszabbította meg a missziót két évvel. A kormány fenn kívánja tartani a részvételt az új mandátum időtartamáig, mert bár Szomáliában javult a helyzet, az továbbra sem megnyugtató - tette hozzá.

Ismertetése szerint a műveletben négy magyar katona vett részt, az újabb hozzájárulásnál pedig legfeljebb tíz fő részvételére adna lehetőséget az előterjesztés.

Vas Imre (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika alapvető eszköze a nemzetközi missziókban való részvétel, amely erősíti pozícióinkat mind az unióban, mind a NATO-ban.

Mesterházy Attila (MSZP) is sikeresnek nevezte a missziót, és mint mondta, az abban való részvételről kormányokon átnyúló egyetértés van.

Firtl Mátyás (KDNP) alapvető fontosságúnak nevezte a válságok megelőzését és az azokkal szembeni fellépést, ahogy Magyarország részvételét is ezen műveletekben. Mint mondta, a misszió nemcsak Szomáliát, hanem az annak környezetében lévő országokat is segíti.

Kulcsár Gergely (Jobbik) a különösen kockázatos külföldi részvételről szólva kijelentette: kíváncsiak arra, milyen hatékonysággal dolgoztak a katonák. Mivel erről nem szól a beszámoló, frakciója tartózkodni fog a szavazáskor - közölte.

Demeter Márta (független) szerint is szükség van a misszió folytatására és a magyar szerepvállalásra is. Hangsúlyozta azonban, hogy biztosítani kell a körülményeket ahhoz, hogy a honvédség megfelelően láthassa el feladatát.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint Magyarország számára előnyös a részvétel, mert a határainkat is védi az, ha magyar katona szerepet vállal egy ilyen misszióban, ezért a lehető legszélesebb támogatást kell a mögé állítani.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta, majd Vargha Tamás zárszavában azt mondta: honvédjeink valóban kiválóan teljesítenek nem csak itthon, de a missziókban is, Magyarország pedig számos fejlesztést végzett a honvédséget érintően.


Mindenki támogatja az EU-LAC alapítványról szóló megállapodást


Az Európai Unió és a latin-amerikai országok valamint karibi térség (EU-LAC) nemzetközi alapítványának létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetésének vitájával folytatta munkáját a parlament. Szabó László a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a megállapodás céljának nevezte, hogy olyan, a térségek közötti stratégiai együttműködés megvalósítására alkalmas alapítványt hozzanak létre, amelyik felválthatja a 2011 óta, átmenetileg létező elődjét. A megállapodás illeszkedik a kormány déli nyitás politikájának keretei közé - tette hozzá.

Tilki Attila (Fidesz) emlékeztetett, hogy az elvi döntéseket már meghozta az EU, a jelenlegi alapítványra viszont azért van szükség, mert a korábban létrehozott átmeneti alapítvány befejezi tevékenységét és feloszlik. Az intézkedés elfogadása Magyarországa érdekében áll - emelte ki.

Mesterházy Attila (MSZP) jelezte, hogy frakciója támogatja az egyezmény kihirdetését, mert az megfelel a magyar nemzeti érdekeknek. Egyúttal viszont arról beszélt, hogy Magyarország nemzetközi megítélését és érdekérvényesítő képességét is veszélyeztethetik a magyar kormány civil szervezetek ellen tervezet intézkedései.

Bana Tibor azt mondta, a Jobbik támogatja az egyezmény kihirdetését, de továbbra is szkeptikus a kormány kereskedőház-nyitásaival szemben. Szükség lesz az itteni sikerekre, mert az afrikai kereskedőházak "csúfos kudarcot vallottak" - tette hozzá.

Miután a képviselők a kétperces felszólalások során hosszabb vitát folytattak a civil szervezetekről, Jakab István levezető elnök az általános vitát lezárta.


Az afrikai gazdasági partnerségről szóló javaslatot is támogatták a frakciók


Az Európai Unió, valamint a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC-GPM-államok) közötti gazdasági partnerségi megállapodás kihirdetéséről szóló megállapodás vitája során Szabó László államtitkár azt emelte ki, hogy a megállapodás kedvezőbb piacra jutási feltételeket teremt a szerződő felek számára. A Dél-afrikai Fejlesztési Közösség legnagyobb kereskedelmi partnere az EU, a 2015-ös teljes kereskedelmi forgalom megközelítette a 73 milliárd eurót, ebből közel 300 milló eurónyi forgalmat a régió országai Magyarországgal folytattak le - emelte ki.

Tilki Attila (Fidesz) emlékeztetett, hogy egy hónappal korábban, a törvényjavaslat tárgyalásakor minden frakció támogatta az indítványt.

Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, egy ilyen kezdeményezés támogatása nemzeti érdek.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szavai szerint egy egyszerű ratifikációs folyamatról van szó és pártjuk támogatja az indítványt. Azt viszont kérte, hogy ismertessék a kormány hosszú távú elképzeléseit a térség és Magyarország együttműködéséről.

Ezt követően Jakab István levezető elnök lezárta a vitát.


Napirend után

A napirend utáni felszólalások során Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a devizahitelesek problémáiról beszélt, frakciótársa Szávay István pedig arról, hogy Ukrajnában a hatalom a regionális nyelvek használatának eltörlésével fenyegeti a kárpátaljai magyarokat.

A felszólalások után Jakab István az ülésnapot lezárta, a következő ülést pedig jövő hét hétfőre hívta össze.