Miniszterelnökség: a lakosság 40 százaléka él kistelepüléseken


Magyarország csaknem 3200 településéből mintegy 2100 község, és mindössze 118 a 10 ezer fő feletti város - mondta vitaindítójában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, rámutatva: a lakosság 40 százaléka él kistelepüléseken.

A miniszter kétségbeejtőnek ítélte azt a magyar politikát sokáig uraló liberális elképzelést, miszerint Magyarországon nincs már szükség falura, mert az meghaladottá vált, az embereket a városokba kell terelni, és reményét fejezte ki, hogy az LMP nem az SZDSZ örököse.

Jelenleg 2,9 millióan élnek kistelepüléseken és községekben, és kétszer ennyien városokban, sokan ma úgy gondolják, hogy minőségi életet közepes méretű városokban lehet élni. Rámutatott: mintegy 1000 olyan község van jelenleg, amelyet a megszűnés és a kilátástalanság veszélye fenyeget.

Az utóbbi időben a GDP-termelés vidéken is növekedett - mutatott rá, hangsúlyozva, hogy sok múlik azon, ki kormányoz. Szólt a vidékstratégiáról, arról, hogy 1000 milliárd forintnyi adósságot vállalt át az állam a kistelepülésektől, ahogy a minimálbér-emelésről is. A vidéki településeken nagyobb a munkanélküliség, de ott is érdemi javulás van - hangsúlyozta.

2010 óta majdnem megfeleződött az elkövetett bűncselekmények száma, míg a 2010 előtti négy évben az állam képtelen volt a biztonságot garantálni, ezért arra közösségek szerveződtek.

A vidék és a városi élet közötti különbségekről szólva beszélt a beruházások nagyságáról is, de a következő évtized fontos kihívásának tartotta a vidéki középosztály megerősítését, amelyhez szerinte komoly nemzetgazdasági érdek fűződik.

A vidéki településeket ma a legnagyobb veszteség abban éri, hogy a fiatalok elvándorolnak - mutatott rá. Fontos feladatnak nevezte a bérek és az életminőség javítását. Ennek része a vidéki úthálózat fejlesztése, hogy az ingázók könnyebben boldogulhassanak.

A megyei jogú városokat fejlesztő Modern Városok Program lezárása után a 10 és 50 ezer fő közötti települések, valamint a 10 ezer alattiak gazdaságfejlesztési programjairól kell elgondolkodnia a kormánynak, de ismét fel kell vetni annak kérdését is, hogy hol és milyen színvonalú oktatási, egészségügyi ellátást biztosítson az állam. Megjegyezte: ellenzi az egészségügy centralizálását.

Miközben a fő közlekedési útvonalak vonatkozásában jó helyzetben van Magyarország, az alsóbbrendű utak, további infrastrukturális fejlesztések szükségességét hangsúlyozta. Bár vasútfejlesztésre 1300 milliárd forintot fordítanak a jövőben, de ezek is fővonalakra mennek - mutatott rá.

A megélhetési lehetőségekről szólva rámutatott: 2015-ben az átlagkereset Budapesten bruttó 319 ezer forint volt havonta, míg az országos átlag bruttó 243 ezer.

Szólt annak szükségességéről is, hogy az agrárium minél több embert tartson el - jelenleg szerint az élelmiszeriparral együtt legfeljebb 200-300 ezer ember él ebből -, és levonta a tanulságot: a nagybirtok ezen nem segített. Kultúraváltásokon kell gondolkodni - hangsúlyozta.

A mintegy 200 ezer közfoglalkoztatott hozzájárul a kistelepülési foglalkoztatáshoz - mondta -, ez is összefügg a bűncselekmények csökkenésével. Jövőre mindenki dolgozni fog, aki dolgozni akar - hangsúlyozta. Az elmúlt másfél évben 30 ezer ember tudott földet venni - fűzte hozzá.

Előrevetítette: a 10 ezer fő alatti települések számára kínálnak hamarosan átfogó programot, amely a munkahelyi mobilitás mellett a demográfiai kérdéseket is érinti majd. Jelezte: ezt a miniszterelnök jelenti majd be, de megjegyezte: fel kell tárni, hol vannak munkaerő-tartalékok, hol lehet regionális felsőoktatási centrumokat létrehozni, de közölte, hogy a családtámogatási rendszer korrigálása is szükséges. A kormány azt is mérlegeli, hogyan tudná a jelenleg üresen álló vidéki lakóingatlanokat elérhetővé tenni a rászoruló családok számára.


Fidesz: az ország felemelkedéséhez csak a vidék felemelkedésén keresztül vezethet az út


Bánki Erik (Fidesz) vezérszónoklatában kijelentette: Magyarország felemelkedéséhez csak a vidék felemelkedésén keresztül vezethet az út.

A Fidesz mindig is kiemelkedő figyelmet fordított a vidéken élőkre, számos intézkedéssel segített az életminőségükön - mondta a gazdasági bizottság elnöke, ezzel szembeállítva, hogy a szocialisták kormányzása alatt a vidéken élők megismerhették, milyen az, ha egy kabinet lemond róluk: iskolákat, postákat és vasútvonalakat zártak be. Ehhez képest ma a lakosság 97 százaléka saját településén működő postán veheti igénybe a szolgáltatásokat, több ezer út, kerékpárút épült, illetve újult meg, új tornatermek, uszodák épülnek - sorolta.

A politikus arról is beszélt, hogy a Modern városok program új keretet adott a megyei jogú városok fejlesztési elképzeléseihez. A kormány eddig mintegy 3200 milliárd forint értékben - összesen 245 projektet tartalmazó fejlesztési csomagról - írt alá megállapodást.

A Fidesz betartotta ígéreteit a vidékfejlesztés területén is - mondta Bánki Erik.

A Fidesz másik vezérszónoka, Font Sándor arról beszélt, hogy a mezőgazdaság stratégiai területe a kormánynak, amit az is mutat, hogy az agrárium a hazai GDP egyik motorja. A mezőgazdasági kibocsátás minden évben nő - hangsúlyozta a képviselő, a parlamenti mezőgazdasági bizottságának elnöke, megemlítve az ágazati intézkedések között például az új kárenyhítési rendszer bevezetését, a tanyafejlesztési programot és a hungarikumtörvényt.

A vidékfejlesztésre kitérve arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázati források 80 százaléka kis és közepes családi gazdaságokhoz kerül.