TV műsor

OGY - Krónika 8. rész (azonnali kérdések, vitanap)

Belföld, 2017.12.04

A nemzeti konzultációs ívek feldolgozásáról is szó volt az azonnali kérdések között hétfőn az Országgyűlésben. Ezt követően vita kezdődött a 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról.



LMP: miért nem engedik a konzultációs ívek feldolgozásának megtekintését?


Hadházy Ákos (LMP) arról beszélt, a kormány elég jelentős forrásból folytat egy konzultációnak nevezetett manipulációs folyamatot, amelynek igazi célja a propaganda, és senki nem gondolja komolyan, hogy megkérdezték az embereket. Kitért arra, hogy a háromból két helyen tekinthette meg, meglehetősen extrém időpontban a konzultációs ívek feldolgozásának folyamatát, a postán azonban nem kapott betekintést. Megjegyezte: a számok ezeken a helyeken nem stimmeltek, és nem tudtak olyan nyilvántartást mutatni, ami alapján megmondható, hogy hány ív érkezett vissza. Miért nem engedik a folyamat megtekintését a postánál? - kérdezte.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára szerint a képviselő több mint 2,3 millió ember akaratát, hozzájárulását vonja kétségbe, ami nem segíti a parlamenti demokrácia érvényre jutását. A kérdőív előállítása, kiküldése, a válaszok fogadása, az erre meghatározott munkarend szerint történik, ahogy a gépi bontás, szelektálás is a törvényi előírások, adatvédelmi szabályok alapján zajlik. A részt vevő szervek ennek megfelelően jártak el, a képviselőnek pedig lehetőséget biztosítottak, hogy többed magával beléphessen azon telephelyre, ahol feldolgozzák az íveket.


Fidesz: hogyan segíti a kormány a kistelepüléseket?


Tilki Attila (Fidesz) azt kérdezte, hogyan segít a kormány a kistelepüléseknek. A fideszes politikus jó kezdeményezésként említette, hogy a kormány már ötödik éve nyújt tüzelőanyag vásárláshoz támogatást. Idén e célra közel 4 milliárdos forint van, így az ötezer fő alatti önkormányzatok közül 2255 település részesült támogatásban.

Kitért arra is, hogy a kötelező feladatok ellátásának fejlesztésére 1701 település 1,9 milliárd értékben pályázhatott.

Pogácsás Tibor, a belügyi tárca államtitkára közölte: a kormány gazdaságpolitikájának eredményeként egyre több belső forrás áll rendelkezésre fejlesztésekre, támogatásokra. Ezek közé illeszkedik a tűzifaprogram, a támogatást az önkormányzatoknak nyújtják, általa segítség adható a legnehezebb hónapokban.



Vitanap



Lázár: a kormány megtervezte az uniós források felhasználását


A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a magyar kormány az előző időszakhoz képest a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetés forrásainak felhasználását megtervezte és jó pénzügyi megállapodást kötött.

Lázár János a 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról a kormány által kezdeményezett vitanapon azt mondta, az EU-ban szinte a legjobb az a támogatási összeg, amelyet egy lakosra vetítve visszakap Magyarország és a kormány olyan célokat tűzött ki, amely sokat tesz az ország felzárkóztatásáért.

Közölte, az Állami Számvevőszék a korábbi, 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési időszakot úgy értékelte, azt a stratégiai tervezés teljes hiánya jellemezte és elhúzódott a források felhasználása.

Kitért arra, hogy 2014 előtt gazdaságfejlesztésre az uniós források 16 százalékát szánták, most 60 százalékát fordítják erre. Tehát nem kidobjuk a pénzt, nem elégetjük a pénzt - hangoztatta.

Lázár János szólt arról, hogy Magyarország 2004-es uniós csatlakozásának egyik oka az volt, hogy az EU a csatlakozással nyert több százezres, olcsó és nagyon jó munkaerőért cserébe az ország felzárkóztatásából kiveszi a részét.

A felzárkózás nincs kész - folytatta - , az Európai Bizottság (EB) előrejelzései szerint 2030-35-ig kell működtetni a felzárkózási alapokat.

Ismertetése szerint a mostani uniós költségvetési ciklusban 2017. március végéig meghirdették a forrásokat, 543 pályázatot írtak ki 9453 milliárd forint értékben. Hozzátette: november végig 7340 milliárd forintról született döntés, amely a rendelkezésre álló keret 82 százaléka. A teljes kassza 39 százalékát fizették ki - mondta.

Úgy értékelte, hogy munkát ellenszélben végezték, mert brüsszeli bürokrácia nem karolta fel Magyarországot, miközben a Gyurcsány- és Bajnai-kormány nagy kedvence volt az európai bürokratáknak. Hozzátette: az európai bürokraták munkáját nagyban segítik azok a közpénzből működő európai parlamenti (EP-) képviselők, akik "feljelentésgyárakat üzemeltetnek". "Soros Györgytől kapott stencileken" másolják biankóban a feljelentéseket - fogalmazott, megjegyezve: ebben nagyon jól teljesít a Párbeszéd politikusa, Jávor Benedek EP-képviselő.

A miniszter komoly kormányzati teljesítményként értékelte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), valamint a gazdák által csak ÁVH-nak titulált Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) szétzúzását. Szerinte óriási versenyt futott abban az NFÜ és az MVH, hogy melyik szervezet a nagyobb bűnözője az országnak.

Rögzítette a forrás kifizetés rendjét: Magyarország a megelőlegezett forráskifizetés után számol el az EB-vel. Hozzátette: múlt pénteken 204 milliárd forint érkezett a jegybankhoz, az EB megkezdte a benyújtott számlák kifizetését és a novemberi, decemberi számlák esetében is lesznek még lépések.

Lázár János közölte, 2016-ban 2000 milliárd forint értékben írtak ki közbeszerzést, részben uniós forrásból, ez az összeg a GDP több mint 5 százalékát jelenti. Egy-egy közbeszerzésre 5-6 jelentkező volt - mondta. Amikor azzal vádolnak bennünket, hogy egyesek nem a jó gazda gondosságával járnak el, akkor ez azt jelenti, hogy a GDP 95 százalékát nem érintő kérdésről van szó - közölte.

A miniszter azt mondta, a 2000 milliárd forint 10 százaléka volt olyan pályázat, amelyen például nemzetbiztonsági szempontok miatt korlátozott volt a verseny.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!