MSZP: miért veszik el a megváltozott munkaképességűek támogatását?



Korózs Lajos (MSZP) a megváltozott munkaképességűek támogatásának elvonását tette szóvá, értékelése szerint sokan ellátás nélkül maradtak. Kifogásolta, hogy törlik az érintetteket a munkaügyi nyilvántartásból.

A szocialista politikus szerint sokan "nem elég rokkantak" az ellátásra, és nem elég egészségesek ahhoz, hogy könnyű fizikai munkát kapjanak. A speciális foglalkoztatási program bővítését sürgette, és arról érdeklődött, kiktől veszik el az ellátásokat.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára azt felelte, hogy senkitől sem vesznek el támogatást, szemben a korábbi szocialista kormánnyal, amely 50-70 százalékkal csökkentette a fogyatékkal élőknek járó forrásokat. Mint mondta, 2010 után új szemléletet valósít meg a kabinet, 700 ezer új munkahely jött létre. Aki alkalmas arra, hogy legalább 16 órában munkába álljon, az az álláskeresők nyilvántartásában szerepel, az egészségkárosodást szenvedettek vagy ilyen gyermeket felügyelők az aktív korúak ellátásában részesülnek.

Az államtitkár azt is közölte, hogy a speciális foglalkoztatási program elindult és működik.

A választ az ellenzéki politikus nem fogadta el, a Ház azonban igen, 105 igen és 24 nem szavazattal.



A Jobbik vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Mikola Istvánnal szemben



Kulcsár Gergely (Jobbik) Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára OECD-nagykövetként kapott juttatásait firtatta. Hozzátette: a politikus vagyonnyilatkozata szerint az egyik legszegényebb kormánytag, akinek csökkennek megtakarításai, miközben egy offshore paradicsomban tartja vagyonát. Jelezte, hogy vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményeznek az államtitkárral szemben, és a vagyonnyilatkozati rendszer reformját sürgetik.

Magyar Levente, a KKM gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára politikai koholmánynak minősítette az elhangzottakat, és visszautasította, hogy a Jobbik egy válóper részleteit citálja a Ház elé. Kiemelte, hogy Mikola István orvosként, politikusként és szakminiszterként is megállja a helyét, teljesítménye okán nagyobb tiszteletet érdemel.

A választ a jobbikos politikus nem fogadta el, a képviselők viszont 108 igen, 24 nem és 1 tartózkodó szavazattal igen.



LMP: romlott az ivóvíz Baján



Ikotity István (LMP) arról beszélt, hogy noha Baján 5,9 milliárd forintot fordítottak ivóvízminőség-javító programra, a szolgáltatott víz minősége romlott.

A hatóságok a minták felében megnőtt mangán- és ammóniatartalmat mutattak ki - tette hozzá. Azt kérdezte, ki a felelős, és mikor lesz kifogástalan a vízminőség.

Szabó Zsolt, a nemzeti fejlesztési tárca fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára válaszában kifejtette, hogy a 25 települést érintő program 2015 decemberében fejeződött be, a víz megfelelt a minőségi paramétereknek. Hozzátette, hogy idén januárban érkeztek lakossági panaszok, a mintavétel során megbizonyosodtak róla, hogy a telepet elhagyó víz megfelelő, a panaszok két csőtöréssel hozhatók összefüggésbe.

A választ az ellenzéki politikus nem fogadta el, a parlament viszont 107 igen és 25 nem szavazattal igen.



MSZP: tízezrek maradnak ki az ingyenes étkeztetésből



Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról érdeklődött, hogy miért biztosít kevesebb gyermeknek ingyenes étkeztetést a kormány szünidőben, miért számítja máshogy a jogosultságot. Szerinte ezzel tízezrek maradnak ki, és a kormány milliárdokat lop el év végén a megmaradt forrásokból.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válaszában felidézte, hogy ma háromszor annyi gyereknek jár ingyenes étkeztetés, mint az MSZP kormányzása alatt, amikor a szünetekben senkinek nem biztosítottak ilyet. A képviselőnek címezve felvetette, ezek után miért kéri számon azt a kormányt, amely 29-ről 74 milliárdra növelte a terület forrásait. Megjegyezte azt is, hogy az MSZP mindig a forrásnövelés ellen szavazott.

A szocialista képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban 107 igen, 18 nem és 3 tartózkodó szavazattal igen.



Jobbik: béremelés kell a szociális ágazatban



Sneider Tamás (Jobbik) felszólalásában azt kifogásolta, hogy az elmúlt közel egy évtizedben nem változott a szociális dolgozók alapbére, a pótlékok emelése pedig nem érdemi megoldás. A felsőfokú végzettségűeket érintő 7,5 milliárd forintos forrásnövelés csak 15 ezer dolgozónak segítség a 93 ezerből - tette hozzá. Az ellenzéki politikus szerint a nyugati társadalmi színvonal elérése az átfogó béremelés nélkül elképzelhetetlen.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára arról számolt be válaszában, hogy Magyarország erősödése lehetőséget ad az ágazati bérek emelésére, 2013 és 2018 között 62 százalékkal növelik azt, azaz egy része már megtörtént. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése is sokakat érint, és ezek kifizetésére a kormány többlettámogatást ad. Az államtitkár szavai szerint átlagosan 35 ezer forint a béremelés mértéke.

A választ a jobbikos képviselő nem fogadta el, a parlament viszont igen, 105 igen és 27 nem szavazattal.