MSZP: az ország távolodik egy erős vidéki középosztály létrejöttétől


Varga László (MSZP) szerint az elmúlt években az ország távolodott attól, hogy a vidék Magyarországán egy szélesebb patrióta középosztály jöjjön létre. Az általa vélt okok között említette, hogy noha nő a magyar gazdaság, de a régiós versenyben még így is lemaradt, romlott a versenyképesség, félmillió magyar elvándorolt az országból, egyre több régióban óriási a munkanélküliség - csak a közfoglalkoztatás jelent valamilyen perspektívát -, "a nyomor egyre mélyebb", a minimálbéren élők is rosszabb helyzetbe kerültek, a relatív közbiztonságérzet pedig romlott.

Ahhoz, hogy fejlődjön a vidék Magyarországa, kormányváltásra van szükség - mondta.

Gőgös Zoltán, a szocialisták másik vezérszónoka úgy fogalmazott, hogy a Fidesz vidéken "kiskirályokat" tett mindenhova, szóvá téve azt is, hogy a vidékfejlesztési támogatások elbírálása, kifizetése hónapokat csúszik.

Felhívta a figyelmet az uniós Okosfalu programra, amelynek célja, hogy a fiatalokat vidéken tartsa.

Az ellenzéki politikus arról is beszélt, hogy ő soha nem értett egyet kisiskolák, posták bezárásával, de a kormányváltás óta eltelt hét év, és míg a stadionok épülnek, addig a Fidesz a kisiskolák és a vasúti szárnyvonalak újranyitására tett ígéretét nem tartotta be.

Azt is kifogásolta, hogy az önkormányzati társulások helyett "kényszerházasságokra" kényszerítettek településeket.

Gőgös Zoltán végül azt javasolta, hozzanak létre állami lakásalapot üres ingatlanokból.


KDNP: meg kell erősíteni a családokat



Szászfalvi László, a KDNP vezérszónoka a családok megerősítésének fontosságát hangsúlyozta, utalva arra, hogy a vidék legnagyobb kihívása a negatív demográfiai folyamatok megállítása, megfordítása. Hozzátette, hogy a kormány számos reformot hajtott végre a gazdaság növekedési pályára állítása érdekében.

A rezsicsökkentés, az ingyenes gyermekétkeztetés és tankönyv, a családi adórendszer, a béremelések és adócsökkentések a vidék lakosságát is pozitívan érintették - sorolta.

A kormánypárti politikus kifejtette, hogy a hazai és külföldi forrásokból számos felzárkóztatási program indult, 7800 család kezdett gazdálkodni, több mint ezer roma nő szerzett szakképesítést és kiszélesedett a tanodák tevékenységi köre.

Emellett jelentős összegeket fordítottak energetikai hatékonysági beruházásokra is - fűzte hozzá.

Szászfalvai László kiemelte azt is, hogy 2007 és 2013 között 336 milliárd forint jutott turisztikai fejlesztésekre, az idei évtől pedig újabb térségeket kapcsolnak be a folyamatba.

Kitért arra is, hogy a KDNP álláspontja szerint a vidék felzárkózása nemcsak infrastrukturális kérdés, hanem fontos, hogy szellemi, kulturális, közösségi fejlesztések is megvalósulhassanak. Számtalan kezdeményezés, hagyományteremtő javaslat indult el - mondta a képviselő, aki szerint erre van szüksége a vidéknek, nem pedig "öncélú forradalmárokra és nihilista anarchistákra".



A Jobbik országfejlesztési térképet készítene



Vona Gábor, a Jobbik vezérszónoka azt hangoztatta, hogy a fővárosnak és a vidéknek szüksége van egymásra. Szerinte utóbbi a rendszerváltás legnagyobb vesztese volt, a magyar régiók versenyképessége az uniós ranglista végén áll.

Megjegyezte: míg Budapesten egy lakosra 406 ezer forint értékben jut beruházás, addig Baranya megyében ennek ötöde, Nógrádban pedig nyolcada.

Vidéken hiányoznak az élhető élethez szükséges alapfeltételek, az iskolák és egészségügyi ellátás, a tisztességes bérek - sorolta az ellenzéki politikus, aki szerint a kulturális élet a "nullával kezd összeérni". Szóvá tette azt is, hogy elmaradt a vidékfejlesztési stratégia végrehajtása.

A jobbikos politikus azt is mondta, pártja 2018-as választási győzelme esetén országfejlesztési térképet készítene, felmérve valamennyi adottságot és gazdaságfejlesztési irányt.

Szólt arról is, hogy az európai bérunió a versenyképes bérek miatt szükséges, ugyanakkor meg kell szüntetni az országon belüli bérkülönbségeket is.

Magyar Zoltán, a párt másik vezérszónoka úgy értékelt: a vidék egyenlő lett a hátrányos helyzettel. Szerinte néhány száz szerencsésen kívül másnak "ma nem sok babér terem", a kormány egy új földesúri rendszert épített ki.

A vidék alapjaként hivatkozott a mezőgazdaságra, azonban hiányolta, hogy még nem sikerült tisztázni, mi számít kicsi és közepes gazdálkodónak.

Kitért arra is, hogy noha 100 milliárdos fejlesztési pályázatok voltak, azok hatékonysága nem kielégítő.