KDNP: minden támogatás az ország megerősödését szolgálja



Firtl Mátyás (KDNP) értékelése szerint Magyarország jó úton jár a források felhasználásában, annak áttekinthetőségét segítik a parlamenti vitanapok és minden támogatás az ország megerősödését szolgálja.

A kormánypárti politikus egyetértett azzal, hogy a forrásoknak a gazdaságfejlesztést kell szolgálniuk, amely egyebek mellett csökkenti a területi különbségeket és jobbá teszi az emberek mindennapjait.

Egyúttal jelezte, hogy 2013 előtt kötöttebb volt a mozgástér, s nagy eredmény, hogy miközben korábban úgy tűnt, hogy Magyarország csak 60 százalékot lesz képes lehívni a forrásokból és nettó vesztes lesz, végül az összese támogatást sikerült lehívni.

Firtl Mátyás arról is beszélt, hogy ha az ország a 12 ezer milliárd forintot eredményesen használja fel, az a gazdaság teljesítményén is megmutatkozik 2020-ban, s akár külső segítség nélkül is képes lesz megállni a saját lábán.



Jobbik: a kormány egyetlen célja a pénz minden áron való elszórása


Szilágyi György (Jobbik) szerint a kormány által elmondottak arra világítanak rá, hogy egyetlen céljuk a pénz minden áron való elszórása. A feladat azonban szerinte nem az, hogy három év alatt elköltsék a forrásokat, hanem hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek fenntartható fejlődési pályára állítják az országot.

A beruházások alapján azonban - mint azt a képviselő mondta - egy "tapodtad" sem mozdultak előre és a jövőben sem fognak, mivel a források felét már lekötötték.

A képviselő emellett felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós beszerzési honlapon más adatok szerepelnek, mint amiről Lázár János beszámolt. Szerinte az összes lekötött forrás nem 4600, hanem 4200 milliárd forint, és az eddig lehívott összeg 1792 milliárd forint, Lázár viszont azt állította, hogy ez az összeg már 2016-ban elérte a 2000 milliárdot és idén további 2300-2600 milliárdot fizetnek ki. Márciusig 800 milliárd forintot kellett volna kifizetni - mondta.



LMP: kettészakadt az ország


Sallai R. Benedek (LMP) felszólalásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy az ország kettészakadt, nagy a különbség a nyugati és keleti országrész között. Mint kifejtette: a GDP növekedése rossz mutató, mert az átlagot állapít meg, az eloszlást azonban nem mutatja. Ha tömegek szegényednek el, és egy tízezres réteg gazdagszik meg, az nem jelenti azt, hogy mindenki gazdagodik. Ezt támasztja alá az is, hogy felmérések szerint az unióban Magyarországon az egyik legnagyobb a szegények és gazdagok közti különbség.

Felmerül az a kérdés is, hogy hogyan legyen erős Magyarország. Legyenek erősek a kkv-k vagy legyen ezer Mészáros Lőrinc - tette fel a kérdést.

A képviselő azt is kifogásolta, hogy sok olyan fejlesztés van, amely soha nem fog nyereséget termelni, nem fog jobb életminőséget, több jövedelmet biztosítani az állampolgároknak.


MSZP: sokszoros a pályázatok túlárazottsága a verseny hiánya miatt


Gúr Nándor, az MSZP képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyobb értékű közbeszerzések egyharmada egyszereplős, vagyis nincs valós verseny, ami becslések alapján egyes esetekben akár 140-320 százalékos túlárazáshoz is vezet.

Hangsúlyozta, felmérések szerint 5400 olyan cég jött létre, ahol foglalkoztatás nincs, de évente 100 millió forintot meghaladó profit jön létre. "Önök is beláthatják, hogy ez egyfajta korrupciós háttér nélkül nem jöhet létre" - fogalmazott a szocialista politikus a kormánypárti padsorok felé fordulva.

Gúr Nándor szerint az uniós pénzek nem megfelelő felhasználása Magyarország versenyképességének romlásához, régiós szereplőkkel szembeni lemaradásához vezetett. "Ezek a források alapvetően a haveroknak, meg a pereputtynak jutnak el" - fogalmazott.


Fidesz: a magyar gazdaság kiheverte a válságot



Bányai Gábor, a Fidesz képviselője elmondta, a hazai gazdaság jelentős része végre kiheverte a gazdasági válságot, a vállalkozások ugyanis fokozódó növekedési igényük mellett egyre nagyobb mértékben indulnak az uniós pályázatokon.

Frakciótársa, Becsó Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon kedvezőek a magyar gazdaság kilátásai, az uniós pénzek lehívása szempontjából pedig visegrádi összehasonlításban sincs szükség szégyenkezésre.

A kormánypárti politikus példaként említette, hogy Magyarország a régióban első helyen áll a meghirdetett forráskeret lehívása szempontjából, időarányosan ugyanis már a rendelkezésre álló keret 93 százalékát felhasználta.