Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese közölte: a felmérés az olvasott szöveg értését és a matematikai eszköztudás alapkompetenciáit méri a tanulók szociokulturális hátterével árnyalva, minden évben és minden tanulóra kiterjedően. A felmérést jogszabály írja elő, minden évben május utolsó szerdáján tartják, és a diákok négyszer 45 percben töltenek ki tesztfüzetet - magyarázta. Hozzátette: önkéntes tanulói, továbbá telephelyi és intézményvezetői kérdőív kapcsolódik a felméréshez.

Az elnökhelyettes úgy látja, a mérés egy köznevelési innováció eredménye, amelyet 2001-től minden évben megszerveznek, így a felmérés több kormányzati ciklust, oktatáspolitikai irányvonalat megélt, folyamatosan fejlődött , és ma rangos, a vezető nemzetközi mérési trendekhez illeszkedő kutatásról van szó. Ez egy megbízható, hosszú évek óta működő, tudományos háttérrel rendelkező rendszer - fűzte hozzá.

Mint mondta, a felmérés lehetővé teszi a tanulók eredményeinek követését, fejlődésük mérését és elemzését.

Ostorics László elmondta: a felmérést 4308 iskola 242 394 tanulója írta meg a hatodik, nyolcadik és tízedik évfolyamon.

Kifejtette: sem a szövegértés-, sem a matematikateljesítményt tekintve nem tapasztalható tendenciaszerű változás, de a matematikateljesítményt illetően míg a fejlődés a 6-8. évfolyam között jelentős, a 8-10. évfolyam között lelassul.

Az osztályvezető kitért rá: a teljesítmények településtípus szerinti megoszlását megfigyelve a matematikateljesítmény alapján az látszik, hogy mérhető különbségek vannak. A legmagasabb teljesítményeket a fővárosban mérték, ezt követik a megyeszékhelyek, a városok, majd a községek. Világos tehát az összefüggés, az átlagteljesítménybeli különbségek tükrözik a településtípusok közötti szociokulturális különbségeket - mutatott rá. Hozzátette: a fejlődés mértékét tekintve viszont sokkal kisebbek a különbségek a településtípusok között, mint az átlagteljesítményben.