Közölték, a "Szeretethíd - Kárpát-medencei Református Önkéntes Napok" 2009-es indulása óta már több tízezer embert szólított meg önkéntes tevékenység végzésére Magyarországon és a környező országok magyarok lakta településein. Az idei felhíváshoz a jelentkezők egyharmada határon túli településről regisztrált.

Az önkéntesek több mint kétszáz településen végeznek szemétszedést, gondoznak temetőkerteket vagy virágosítanak közparkokat; mások időseket vagy beteg gyermekeket látogatnak, menekültekkel közös programot szerveznek, további csoportok madárodúkat készítenek, menhelyi kutyákat sétáltatnak, vagy éppen a Veresegyházi Medveotthon környezetét szépítik meg.

A program megnyitója Budapesten, a Vakok Állami Intézete Fehér Bot Otthonában volt, ahol az önkéntesek aromakertet hoztak létre a látássérültek számára. A szeretetszolgálat elnöke, Czibere Károly köszöntőjében kiemelte, az egyház és a gyülekezetek számára is fontos, hogy "ne csak befelé forduljunk, hanem kifelé nyissunk és nyújtsunk segítő kezet". "Akkor vagyunk hitelesek, ha meglátjuk a gyülekezeten kívül élő segítségre szorulókat. (...) A kezünket kell nyújtanunk mások felé, nem zárkózhatunk be" - mondta Czibere Károly a beszámoló szerint.

A Szeretethíd idei fővédnökeként Harangozó László, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöke úgy fogalmazott, "az igazi szeretet lényege, hogy adni tudok a másiknak, méghozzá magamat tudom adni: a figyelmemet, az odafordulásomat, az időmet, az együttérzésemet. A Szeretethíd lényege, hogy azt adom a közösségemnek, amire szüksége van a másiknak."

A Vakok Állami Intézete fenntartója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője, Cséplőné Gönczi Veronika arról beszélt: a szociális szférában dolgozóknál előfordul, hogy felmerülnek bennük kérdések, hogy van-e hozadéka az erőfeszítéseinknek, a szolgálatunknak, de ezeken az alkalmakon személyesen is láthatják munkájuk gyümölcsét.