Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára kedden a helyszínen tartott projektindító rendezvényen elmondta, "a szakképzésé a jövő", ezért vágtak bele a rendszer három pilléren nyugvó átalakításába, amit "Békéscsaba jó leckeként követ".

Kifejtette, az átalakítás során a helyi vállalkozókat megkérdezték, hogy nekik milyen képzésekre, milyen munkaerőre van szükségük, és a tananyagfejlesztésben is részt vehettek. Ezáltal fejlődött a módszertan, elindult a digitális tananyagok fejlesztése és a projektoktatás, amely "újszerű, nagy kihívás az oktatóknak és az intézményvezetőknek is".

Fejleszteni kellett a humánerőforrást, a szakképzésben oktatók bére 2020 óta csaknem megduplázódott, ami a helyettes államtitkár szavai szerint "történelmi léptékű, és remélhetőleg nincs vége".

Harmadik pillérként fejleszteni kell az infrastruktúrát is. Elmondta, a mostani esetben uniós forrást tudnak bevonni, amelyet "a kormány igen jelentősen megelőlegezett". Véleménye szerint ez jelzi, hogy a kormány elismeri és támogatja a szakképzésben elindított új irányokat.

Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium magasépítésért felelős helyettes államtitkára szerint a beruházásoknak a minőséget, a funkcionalitást, a gazdaságos üzemeltethetőséget és az esztétikát kell szolgálniuk. Ezt segíti elő évtizedes távlatban két tavaly év végén elfogadott jogszabály, az állami építési beruházásokról és a magyar építészetről szóló törvény - fejtette ki.

Egy beruházásnál egyértelmű az alapcél, és ha a rendelkezésre álló erőforrásokat a lehető legjobban használják fel, akkor a létesítmények hosszú távon üzemeltethetők lesznek, és valószínű a fejlesztések megtérülése - hangsúlyozta.

Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) polgármester emlékeztetett, kormányzati támogatással hozták létre mintegy 2,2 milliárd forintból a Légi- és Gépipari Központot és mintegy 2 milliárdból a Nyomdaipari Képző Központot.

Hozzátette, a különböző rangsorokban a szakképző intézményeket összefogó Békéscsabai Szakképzési Centrum előkelő helyen szerepel; 6100 diákjuk van, amelyből 5100-an nappali tagozaton tanulnak, és közel ezer felnőttet oktatnak. Véleménye szerint ez jelzi, hogy "a békéscsabai szakképzés vonzerővel bír", ami reményei szerint tovább javítható a fejlesztés révén.

Mucsi Balázs, a BSZC főigazgatója emlékeztetett, 2020 februárjában tették le a Légi- és Gépipari Központ alapkövét, amely "országosan egyedülálló felszereltségű tudásközpont lett". Most 1 milliárd 700 millió forintból fejleszthetik tovább.

A támogatási összeget az Európai Unió állja - tájékoztatta az MTI-t Mikulán Róbert projektmenedzser.

Elmondta, az építési és energetikai munkálatokra mintegy 1 milliárd forintot szánnak. Az uniós közbeszerzési eljárást május végén szeretnék kiírni, ha nem csúszik meg a folyamat, jövő június végéig lezárható a beruházás.

Hozzátette, eddig 150 tanulónak tudtak elméleti, és 80-nak gyakorlati képzést nyújtani, de nem egyidőben. A fejlesztés hatására ezek a számok 300-ra és 100-ra nőnek úgy, hogy azt egyidejűleg tudják biztosítani.

(FOTÓ)

Galériánk