A legutóbbi, áprilisi kamatdöntő ülésen is 50 bázispontos monetáris enyhítésről döntött a testület, akkor ez volt az egyetlen döntési opció, a tagok egyhangúlag támogatták a javaslatot. Az akkori ülést követően Virág Barnabás, az MNB alelnöke jelezte, hogy áprilisban új szakaszba lépett a monetáris politika, a korábbinál lassabb ütemben haladva, hónapról hónapra adatvezérelten döntenek az alapkamat további mérsékléséről. Június végére a 6,5-7 százalékos alapkamat elérését továbbra is reálisnak nevezte.

A monetáris tanács a jegybank honlapján kedden közzétett közleményében kiemelte: a magyar gazdaságban beinduló növekedés, a historikusan magas devizatartalék, a folyó fizetési mérleg tartós javulása és a körültekintő monetáris politika az ország kockázati megítélésének erősödése irányába hatott. A változékony pénzügyi piaci környezet és az inflációs kilátásokat övező kockázatok ugyanakkor továbbra is óvatos, türelmes megközelítést tesznek szükségessé. Így 50 bázispontos csökkenésről döntöttek.

A tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat további mérsékléséről.

A közlemény szerint a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság javult az áprilisi kamatdöntés óta. A piaci árazások alapján a Federal Reserve később kezdheti meg a kamatcsökkentést, mint az Európai Központi Bank. A két meghatározó jegybank monetáris politikája között várható divergencia a globális kamatkörnyezeten keresztül a feltörekvő piacokon a volatilitás növekedését eredményezheti. A régióban a cseh jegybank májusi kamatdöntő ülésén 50 bázisponttal 5,25 százalékra csökkentette az irányadó rátáját, miközben a lengyel és a román jegybank nem változtatott a monetáris kondíciókon - írták.

Kitértek arra, hogy áprilisban a hazai fogyasztói árak 3,7 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, ezzel az infláció az év eleje óta a jegybanki toleranciasávon belül alakul. Az alapfolyamatokat megragadó maginfláció csökkenése a második negyedévben megáll és az év hátralévő részében 4,5-5,0 százalék között alakul. Az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évtől tartósan visszatérjen a jegybanki toleranciasávba - közölték.

A közlemény szerint márciusban a folyó fizetési mérleg többlete újabb historikus csúcsot ért el. Idén az export és az import volumene közel azonos mértékben bővül, így elsősorban az alacsonyabb energiaárak mellett tovább javuló cserearány javítja a külkereskedelmi egyenleget. A jegybank előrejelzése szerint a költségvetés hiánya 2024-ben mérséklődik, az elsődleges egyenleg öt év után újra egyensúly közelébe javul. A bruttó államadósság a GDP 73,5 százalékára csökkent 2023 végére. Az adósságráta 2024. évi folytatódó mérséklődéséhez és a hazai kockázati megítélés javulásához a kitűzött hiánycélok hiteles elérése is szükséges.

Megismételték, hogy a globális és hazai dezinflációt övező kockázatok, illetve a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politikát indokol.