Potápi Árpád János felidézte, hogy az 1775-ben az osztrák császársághoz került Bukovina a birodalom legkeletibb, az ott élő tizenhárom nemzetiségnek köszönhetően egyben talán a legszínesebb tartománya volt, amely az első világháború után Romániához, a második világháború után a Szovjetunióhoz és Romániához került, ma pedig Ukrajnához és Romániához tartozik.

Sajnos az egykor Bukovinában élők közül a magyarok és mások sem maradhattak ott, de az 1990-ben életre hívott Bukovinai Találkozások módot ad a valahai bukovinai népek képviselőinek összejöveteleire, a hagyományaik őrzésére – fogalmazott a politikus.

Az államtitkár utalt arra, hogy a Bukovinai Találkozásokat Zbiegnew Kowalski főszervező kezdeményezésére 1990 óta évente rendezik meg a lengyelországi Jastrowiében, a romániai Hosszúmezőn (Campulung Moldovenesc), Csernovicben, Kisinyovban és Bonyhádon. Utóbbi 1997-ben csatlakozott a programsorozathoz, állandó helyszínévé az ezredfordulótól vált.

A folklórfesztivál fontos Bonyhádnak, Tolna megyének, de különösen a Völgységben, Bács-Kiskun megyében, valamint a Budapest környékén élő székelyeknek, székelyköröknek, hiszen a székelytalálkozók mellett olyan jelentős ünnepi eseménynek számít, amely lehetővé teszi kulturális, hagyományőrző tevékenységüket és annak bemutatását - közölte Potápi Árpád János.

Zbiegnew Kowalski arról szólt, hogy úgy tekint a folklórfesztivál résztvevőire, mint akik a közös bukovinai otthonukban találkoznak egymással, és ehhez a találkozáshoz e körben nincs szükségük szavakra, inkább érzésekre és dalokra.

Filóné Ferencz Ibolya, Bonyhád Fidesz-KDNP-s polgármestere pedig azt jegyezte meg, hogy a fesztivál gazdag programjai a résztvevők és látogatók számára egyaránt nagy élményt jelent.

A találkozóra több mint 30 csoport 300 határon túli székely és más nemzetiségű, valamint 300 hazai tagja érkezett; az Al-Duna melletti Hertelendyfalváról, Székelykevéről, Pancsováról, az erdélyi Csernakeresztúrról, Déváról fogadnak hagyományőrző együtteseket és vendégül látják a Madéfalvai ifjúsági Tánccsoportot. A lengyel Raciborowice Górne, valamint Dzierzoniów táncosai Csátalján, radóci román táncosok Kakasdon, két moldáv együttes Bátaszéken, az ukrán Csernovicból érkező csoport pedig Szekszárdon lép fel.

A fesztivál lényege, hogy visszanyúl a bukovinai gyökerekhez, azoknak a népcsoportoknak a kultúráját igyekszik megmutatni, amelyek kétszáz éve ott éltek. Kapcsolatuk a táncanyagban is visszaköszön, a székely táncokban van német, lengyel hatás, de a székely kultúra is hatott rájuk.

A háromnapos rendezvény leglátványosabb része szombaton az együttesek viseletes felvonulása lesz Bonyhádon. Vasárnap a határon túlról érkező székely és más nemzetiségű csoportok a "szomszédolás" elnevezésű program keretében Bonyhád környéki településeken lépnek fel.

Az idei fesztiválon két, a nemzeti kulturális örökség jegyzékében szereplő hagyományt is bemutatnak. A közönség megismerheti a székelyek jellegzetes betlehemes játékát, a csobánolást, valamint a karcagi birkafőzés tradícióját, amelynek részeként kóstolót tartanak. Székely ételeket is kínálnak majd, ezúttal galuskát, azaz a székely töltött káposztát készítenek. A székely könyvészet sátrában bukovinai székely írókkal vagy róluk készült könyvek szerzőivel - mások mellett Kóka Rozáliával, Albert Gáborral, Móser Zoltánnal - találkozhatnak az érdeklődők, Rudolf László bátaszéki családfakutató pedig a bukovinai származásúak családi kapcsolatainak feltérképezéséhez nyújt segítséget. (FOTÓ)

Galériánk