Székelykapu címmel kétfelvonásos néptáncszínházi produkcióra készül a Duna Művészegyüttes
Kultúra, 2024.03.20
A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében a Müpa Fesztivál Színházában mutatja be legújabb, kétfelvonásos néptáncszínházi produkcióját a Duna Művészegyüttes április 6-án Székelykapu címmel. A darab középpontjában a szimbólumokban gazdag kapu áll.
Az előadás során utazást tesznek a székelység múltjába, megelevenítenek rég elfeledett táncokat, felidézik azok eredetét - olvasható a Duna Művészegyüttes MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében.
A Székelykapu első felvonásának zenéjét ifj. Csoóri Sándor szerezte, a második felvonás zenei szerkesztője Pál István "Szalonna", a műsor rendezője Juhász Zsolt.
"A székelykapu az ősi erő szimbóluma. Olyan szakrális jelentőségű építmény, mely hitük, reményük, Istenhez való tartozásuk jelképe, egyfajta kommunikációs csatorna ég és föld között. A székelykapu három oszlopa a test, a lélek és a szellem egységére utal. Faragásai védelmi, kegyelmi és áldást adó szimbólumok, melyek az univerzum energiájának lenyomatai is" - írják az előadás ismertetőjében.
Mint kiemelik, az alkotói szándék szerint a Duna Művészegyüttes legújabb produkciójában átjárást nyit két világ között. E tér-idő játék során a székelység múltjába, táncaiba, eredettörténetükbe és jelentős történelmi eseményeibe tekinthetnek be a nézők.
Az előadás első részében a székelyek eredetének táncos krónikáját kortárs elemekkel vegyített koreográfiákban, világzenére adják elő a táncművészek. Megjelennek többek között égi-földi eredetmondák, a Szent Anna-tó legendája, megidézik Dózsa György parasztfelkelését, Kőrösi Csoma Sándor keleti útját, a Siculicidiumot, avagy a mádéfalvi veszedelmet, valamint a csíksomlyói Babba Máriát, a Napba öltözött Boldogasszonyt is.
A világzenei dallamok zeneszerzője ifj. Csoóri Sándor, a dallamok Bartók Béla gyűjtéseiből merítenek, megjelennek a népdaltípusok régi és új stílusai is. A székely népzenében folklorizálódott hangszereken, cimbalmon és harmonikán kívül zongora, nagybőgő, cselló, brácsa, hegedű és tárogató szólal meg. Különlegességként Okazaki Masato fűrészjátéka is színesíti az előadás hangzásvilágát - emelik ki az ismertetőben.
A második rész egyfajta táncos barangolás lesz Székelyföldön, amelyben autentikus székely népzene szólal meg. Gyergyói, felcsíki, Felső-Maros menti, sóvidéki, kászoni, magyarói dallamokat játszik a Göncöl zenekar.
A közleményben kiemelik, hogy a székelykapu szellemi üzenete - "áldás a bejövőnek, béke a kimenőnek" - nem más, mint múlt és jövő kapcsolódási pontja, amelyet méltó módon elevenít meg a színpadon a Duna Művészegyüttes.
A Székelykapu című produkció április 6-i bemutatója után további előadások április 7-én, majd május 28-án és 29-én láthatók.
A Székelykapu első felvonásának zenéjét ifj. Csoóri Sándor szerezte, a második felvonás zenei szerkesztője Pál István "Szalonna", a műsor rendezője Juhász Zsolt.
"A székelykapu az ősi erő szimbóluma. Olyan szakrális jelentőségű építmény, mely hitük, reményük, Istenhez való tartozásuk jelképe, egyfajta kommunikációs csatorna ég és föld között. A székelykapu három oszlopa a test, a lélek és a szellem egységére utal. Faragásai védelmi, kegyelmi és áldást adó szimbólumok, melyek az univerzum energiájának lenyomatai is" - írják az előadás ismertetőjében.
Mint kiemelik, az alkotói szándék szerint a Duna Művészegyüttes legújabb produkciójában átjárást nyit két világ között. E tér-idő játék során a székelység múltjába, táncaiba, eredettörténetükbe és jelentős történelmi eseményeibe tekinthetnek be a nézők.
Az előadás első részében a székelyek eredetének táncos krónikáját kortárs elemekkel vegyített koreográfiákban, világzenére adják elő a táncművészek. Megjelennek többek között égi-földi eredetmondák, a Szent Anna-tó legendája, megidézik Dózsa György parasztfelkelését, Kőrösi Csoma Sándor keleti útját, a Siculicidiumot, avagy a mádéfalvi veszedelmet, valamint a csíksomlyói Babba Máriát, a Napba öltözött Boldogasszonyt is.
A világzenei dallamok zeneszerzője ifj. Csoóri Sándor, a dallamok Bartók Béla gyűjtéseiből merítenek, megjelennek a népdaltípusok régi és új stílusai is. A székely népzenében folklorizálódott hangszereken, cimbalmon és harmonikán kívül zongora, nagybőgő, cselló, brácsa, hegedű és tárogató szólal meg. Különlegességként Okazaki Masato fűrészjátéka is színesíti az előadás hangzásvilágát - emelik ki az ismertetőben.
A második rész egyfajta táncos barangolás lesz Székelyföldön, amelyben autentikus székely népzene szólal meg. Gyergyói, felcsíki, Felső-Maros menti, sóvidéki, kászoni, magyarói dallamokat játszik a Göncöl zenekar.
A közleményben kiemelik, hogy a székelykapu szellemi üzenete - "áldás a bejövőnek, béke a kimenőnek" - nem más, mint múlt és jövő kapcsolódási pontja, amelyet méltó módon elevenít meg a színpadon a Duna Művészegyüttes.
A Székelykapu című produkció április 6-i bemutatója után további előadások április 7-én, majd május 28-án és 29-én láthatók.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!