A Századvég Alapítvány szervezte eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarországnak sok nemzetközi támadással kellett szembenéznie a tárgyalt időszakban, majd 2014-től napjainkig is.

Azt mondta, hogy 2010 nyarától jelentősen meg kellett változnia a magyar diplomáciának, magyarázatul hozzátéve, a diplomáciát alapvetően befolyásolják a külső körülmények, például a külföld hozzáállása az adott államhoz.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy soha annyi támadás nem érte Magyarországot a rendszerváltás óta, mint a 2010 nyarát követő időszakban. A magyar diplomáciának sokat kellett védenie a kormányzati intézkedéseket, sorsdöntő időszak volt.

Emlékeztetett arra, hogy 2010 nyarán gazdasági értelemben a szakadék szélén állt Magyarország, mostanra azonban a rekordmagas munkanélküliségből rekordmagas foglalkoztatottság lett, az államadósságot pedig lépésről lépésre csökkenteni tudták.

Ha az állam meghajolt volna a támadások előtt, ma nem lenne olyan jó állapotban, mint amilyenben van - vélekedett a külgazdasági és külügyminiszter. Úgy fogalmazott, hogy Magyarország olyan Közép-Európa része, amely az európai növekedés motorja. A visegrádi négyek (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) jelentik azt a hátteret, amelynek köszönhetően ma európai versenyképességről lehet beszélni - jelentette ki.

Azt mondta: sok méltatlan kritika érte az alaptörvényt, de büszkék a jogszabályra, amely modern, keresztény és magyar.

Olyan időszakot élünk, amikor történelmi kihívások érik az Európai Uniót: egyes erők a keresztény kontinenst posztnemzeti, posztkeresztény korba próbálják meg átléptetni - hangoztatta Szijjártó Péter, kiemelve, hogy tovább kell folytatni a harcot.

Martonyi János korábbi külügyminiszter különlegesen fontosnak, "nehéznek" nevezte a magyar-francia kapcsolatokat. Úgy fogalmazott, hogy a 20. század nem a legkönnyebb pályát készítette elő a Párizsban dolgozó magyar diplomatáknak, nagyköveteknek.

Feltette a kérdést: lehet-e párbeszédet folytatni azokkal, akik - mint mondta - ellenszenvet táplálnak a magyar történelemmel, politikával szemben? Lehet-e vitatkozni a francia sajtó jelentős részében szerinte megnyilvánuló tudatlansággal és szándékos torzítással? Lehet-e barátokat találni?

Lehet, sőt kell, és a könyv erről szól - jelentette ki. Megjegyezte, hogy Trócsányi László nagyköveti időszaka után sokkal több barátja volt Magyarországnak Franciaországban, mint előtte.

Úgy tűnik, hogy mindkét állam elfogadja a közösségi identitást, a különböző identitások sorrendjét azonban nem feltétlenül látja mindig ugyanúgy.

Martonyi János hangsúlyozta, meg vannak győződve arról, hogy a nemzeti identitás a legfontosabb, de elfogadják és fontosnak tartják az európait is. Látják a görög templomokat, ugyanakkor a keresztény székesegyházakat is, és a felvilágosodás értékeit szintén vallják - sorolta.

Ez volna a lényeg: kölcsönösen elfogadni, ami a másiknak fontos. Közép-Európát nem megosztani kell, hanem megérteni és befogadni - hangoztatta a korábbi külügyminiszter. Franciaország nélkül nem képzelhető el az európai integráció, azonban Közép-Európa nélkül sem - fűzte hozzá.

A könyvről Rákóczi Péter újságíró, az esemény moderátora beszélgetett a szerzővel. Trócsányi László kiemelte, hogy a migráció óriási probléma Nyugat-Európában. Lehet szőnyeg alá söpörni a témát, de ettől még tény, hogy párhuzamos társadalmak alakulnak ki, aminek veszélyei vannak - jelentette ki, hozzátéve: alapkérdéssé vált az integráció.

A szuverenitásról szólva azt mondta, hogy a kormányéval azonos az álláspontja: mindannyian erős Európát akarnak, de erős nemzetállamokkal. Egyenjogú felek együttműködésében gondolkodnak.

A könyvben tárgyalt időszak "kitörés" volt a számára: a magyarországi helyzetet kellett elmagyaráznia - közölte.

Szavai szerint ezek nehéz évek voltak, mert míg Magyarországon stabil kormányzás volt, erős parlamenti legitimációval, addig Franciaországot belső harcok jellemezték. Példaként hozta az ottani instabilitásra, hogy négy év alatt négy külügyminiszter lépett hivatalba. Márpedig párbeszédre stabilitás esetén nyílik lehetőség - jegyezte meg.

A magyar alaptörvény volt az első olyan alkotmány, amelyet közép-kelet-európai országban az uniós csatlakozás után fogadtak el - ismertette, hozzáfűzve, hogy az szemléletében egy újfajta jogszabály.

A támadások egy része a mainstream médiából érkezett - mondta. Úgy vélekedett: Nyugat-Európának tudomásul kell vennie, hogy Magyarországon a kereszténységnek van nagy szerepe, szemben az ottani laicitással.

Az igazságügyi miniszter kitért arra, hogy szoros kapcsolatot alakított ki a francia jogásztársadalommal.

Még sok mindenen kell javítani azért, hogy a franciák megismerjék a magyarokat - emelte ki Trócsányi László.

Éric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete francia nyelvű beszédében hangsúlyozta, hogy nem egy nagykövet válik iriggyé, ha elolvassa, mi mindent tett Trócsányi László. Kijelentette: a magyar politikusnak köszönhető, hogy már nyolc éve látványosan javulnak a két állam kormányközi kapcsolatai. Megjegyezte, hogy az elmúlt három év során baráti viszonyt létesített Trócsányi Lászlóval.

Köszöntőjében Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnöke azt mondta: kiemelt feladatnak tartják, hogy részt vegyenek a magyar kulturális élet formálásában.

A könyv a Századvég Kiadónál jelent meg.

(FOTÓ)