A kötet Iancu Laura elmúlt két-három évben írt szövegeiből válogat, köztük számos istenkereső, vallásos, olykor bibliai hangvételű, imaszerű vers olvasható. A szerző az MTI-nek elmondta, számára lényegi különbség van az ima és vers között.

"Az imában az ember az ártalmatlan, védtelen gyermek bőrébe bújva áll Isten elé, hogy feltétlenül megessen rajta a szíve. A versben pedig +az örök+ Ádám és Éva, Ábrahám, Jób, Péter apostol, Júdás vergődik, így aztán a vers sokkal inkább a vezeklés, gyónás talaján sarjadzik, és az ilyen szövegeknek nem véletlenül nem az imakönyvekben van a helyük" - fogalmazott.

Hozzáfűzte: tudatos tevékenység számára a versírás. Amikor írni próbál, igyekszik "megadni a versnek, ami a versé", de átlényegülni, átváltozni nem tud. "Mindig önmagam vagyok" - jegyezte meg.

Iancu Laura Budapesten óvodapedagógia, politikai kommunikáció és katolikus hittanári szakot végzett, majd Szegeden tanult néprajztudományt, amelyből a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot. Kutatási területe a moldvai magyarság, a helyi népi vallásosság és népszokások, a kisebbségi identitás és irodalom.

"A prózai írásaimban gyakran használok fel néprajzi terepmunkák során gyűjtött folklóranyagot" - mondta, kiemelve, hogy a tudománynak és művészetnek sokkal több köze van egymáshoz, mint ahogyan azt gyakorlói bevallani merik.

Valamikor nem volt ekkora a szakadék a két terület között. Kereső, kutató, érteni és hatni vágyó, elemző ember a tudós és az alkotó is, a bölcsészetben pedig egyébként sem ritka, hogy egy-egy zseniális esszében a tudomány és a művészet tökéletes egységet képes alkotni - fűzte hozzá.

Külön fejezetben szólalnak meg a kötetben a szerző szülőföldjéhez fűződő kapcsolatáról szóló versei. Iancu Laura 1978-ban a moldvai Magyarfaluban született, de közel két évtizede Budapesten él. Pályakezdése óta sokan "csángó költőnőként" emlegetik. Mint fogalmazott, ez nem zavarja, de ha tőle kérdezik, moldvai magyarként hivatkozik önmagára.

"Nem tudok azonosulni azzal a zavarossággal, mesterkeltséggel, célnélküliséggel, amit a csángó fogalom jelent, kifejez. A kifejezést a moldvai érintettek jó része sem érzi magáénak, eredendően sem önelnevezés, kívülről származó névadás, ma már a tudomány terminus technicusa" - hangsúlyozta a költő, akit 2013-ban rendes tagjai közé választott a Magyar Művészeti Akadémia (MMA).

Iancu Laura verseskötetét csütörtökön este mutatják be a fővárosi Magyar Napló Könyvesboltban, ahol a szerzővel Simon Adri költő, szerkesztő beszélget.