"Mély meggyőződésem, hogy ha Kijev akkor, kölcsönösen elfogadható feltételek mellett aláírta volna a békeszerződést, ezzel katonái százezreinek életét mentette volna meg. De (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) a háborút választotta" - mondta Megyinszkij az orosz állami tévécsatornákon leadott nyilatkozatában.

Megyinszkij arra reagált, hogy David Arahamija, aki a béketárgyalásokon az ukrán küldöttség vezetője volt, és aki jelenleg az ukrán elnök pártja, a Nép Szolgája frakcióvezetője az ukrán parlamentben, egy, a hét végén adott ukrajnai tévényilatkozatában, arra kérdésre, hogy Kijev miért szakította meg a tárgyalásokat Moszkvával, kijelentette: "Amikor visszatértünk Isztambulból (a tárgyalások helyszínéről), Boris Johnson (akkori brit miniszterelnök) eljött Kijevbe, és azt mondta, hogy mi egyáltalán nem írunk alá velük semmit. És +egyszerűen harcoljunk csak+".

"Arahamija ezen megnyilatkozásai természetesen a becsületére válnak. Csak annyit teszek hozzá, hogy április 15. után, amikor a békeszerződés előzetes szövege elkészült, nemcsak Boris Johnson utazott el Kijevbe, hanem a fő gazdák - ha jól emlékszem, az amerikai külügyminisztérium vezetője, a Pentagon főnöke is - sietve Kijevbe repültek. Emellett maga Arahamija is elismerte, hogy megalakult egy tanácsadói csoport, amely eltanácsolta Zelenszkijt attól, hogy aláírja a békeszerződést" - mondta Megyinszkij.

Véleménye szerint "így szalasztották el az esélyt a háború befejezésére", és most már csak akkor lehet békemegállapodást kötni, ha megvalósulnak az orosz "különleges hadművelet" célkitűzései. A volt orosz főtárgyaló úgy vélekedett, az ukrán hatalom most elismerte, hogy önállótlan, és hogy kívülről diktálják a döntéseit.

Megyinszkij azt állította, hogy Oroszország soha nem tűzte ki céljául Ukrajna meghódítását, egyúttal a Nyugatot és Zelenszkijt vádolta meg azzal, hogy "belerángatta" Moszkvát egy átfogó katonai műveletbe.

Az orosz tisztségviselő megerősítette Arahamija kijelentését, miszerint Moszkva azt követelte Kijevtől a tárgyalások során, hogy mondjon le a NATO-csatlakozásról.

"De hangsúlyozom, hogy részünkről ezen túlmenően a feltétel nélküli követelések között szerepelt a Krím feletti orosz szuverenitás és a Donyec-medencei köztársaságok függetlenségének elismerése, aztán volt számos humanitárius követelés, de mi a Donyec-medencei orosz ajkú lakosság védelméből indultunk ki" - nyilatkozott Megyinszkij.

Elmondta, hogy Kijev megkapta a felek által korábban elfogadott, 18 oldalas szerződéstervezetet. Mint mondta, ez volt az a dokumentum, amelyet később Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában a konfliktusban közvetíteni próbáló afrikai vezetőknek bemutatott.

Oroszország és Ukrajna tavaly tavasszal előbb Fehéroroszországban, majd Isztambulban folytatott béketárgyalásokat. Putyin orosz elnök később azt mondta, hogy a felek kidolgoztak és parafáltak egy szerződéstervezetet, de ezt Kijev "a történelem szemétdombjára hajította". Moszkva szerint a dokumentum kötelezettségvállalásokat tartalmazott Ukrajna semleges, el nem kötelezett státuszára és arra vonatkozóan, hogy nem telepít külföldi fegyvereket, köztük atomfegyvereket a területére.