A hatóság közleményében azt írta, tavaly jelentős eredményeket értek el a korrupciógyanús esetek feltárásában és az uniós források szabályos felhasználásának biztosításában. 2024-ben 25 vizsgálatot indítottak és 21-et zártak le, amelyek több mint 113 milliárd forintnyi európai uniós támogatást érintettek. A tavalyi vizsgálatok kapcsán 26 szabálytalansági eljárást kezdeményezett és 9 feljelentést tett a hatóság, három alkalommal kezdeményezte a Gazdasági Versenyhivatal eljárását és 89 ajánlást fogalmazott meg rendszerszintű problémák orvoslására. Hozzátették: a hatóság 2022 novemberi megalakulása óta 171 milliárd forintnyi uniós támogatást vizsgált vagy vizsgál.

Közölték azt is, a hatóság megduplázta a felülbírálati indítványai számát 2023-hoz képest, 658 határozat megvizsgálása nyomán 12 esetben kezdeményezte korábbi nyomozások újraindítását, a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását pedig négy alkalommal kezdeményezte.

Emlékeztettek rá: a hatóság létrehozása a kormány egyik legfontosabb vállalása volt a kondicionalitási eljárás sikere és Magyarország európai uniós forrásokhoz való teljeskörű hozzáférésének biztosítása érdekében. Ugyanakkor a hatóság szembesült olyan kihívásokkal is, amelyek akadályozzák munkáját: az állami szervezetekkel való együttműködés nem minden esetben gördülékeny és a hatóság információhoz való hozzáférése továbbra sem kiforrott - írták. Közölték: tavaly is számos egyeztetést folytattak a releváns kormányzati szereplők képviselőivel a szükséges adatkapcsolatok megteremtése érdekében, azonban a jogszabályi környezet továbbra sem biztosítja teljeskörűen az ehhez szükséges feltételeket.

A beszámoló szerint az Integritás Hatóság 2024-ben "kikristályosította küldetését és jövőképét", valamint megalkotta az azokat támogató stratégiáját, és ezzel összhangban a hatóság a vizsgálati hatékonyság növelésére, az AI-alapú innovációra, a szemléletváltásra és a felelősségteljes gazdálkodásra fókuszált.

Mint írták, a továbbfejlesztett módszertan révén gyorsabban és pontosabban tudják feltárni az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaéléseket, a 2024-ben indított vizsgálatok által érintett támogatások összege meghaladta az 57 milliárd forintot. Hozzátették: tavaly jelentős előrelépést értek el az innovatív, mesterséges intelligencia alapú szoftverek fejlesztésében, és ezek közé tartozik egy automatizált előrejelző rendszer és egy interaktív szoftver, amelyek a közbeszerzési folyamatok kvázi valós idejű monitorozását és a vizsgálati anyagok hatékonyabb elemzését teszik lehetővé, ami által a szakértők proaktív módon léphetnek fel a visszaélések ellen.

Közölték: az Integritás Akadémia elindításával megkezdődött a szemléletformálási és oktatási program, amely hosszú távon is hozzájárul az integritás kultúrájának elterjesztéséhez, a tavaly elindult programok révén már akadémiai képzés zajlik Debreceni Egyetemen, és több nemzetközi figyelmet keltő kutatás is folyamatban van. Tudatták azt is, a hatóság tavaly stabilizálta működését, miközben ésszerű gazdálkodása révén 15,7 milliárd forintot, éves költségvetésének 78 százalékát - részben meghiúsult közbeszerzések, részben több beszámolási időszakot felölelő projektek áthúzódása miatt - visszautalta a központi költségvetésnek. A szervezet az állandó belső építkezés mellett is nagy lépést tett az üzemszerű működés és a kiforrottság felé és saját, önálló informatikai infrastruktúrájának kiépítésével hatékonyabbá tette működését.

A közleményben idézték Biró Ferenc Pált, az Integritás Hatóság elnökét, aki szerint a szervezet az elmúlt évben tovább erősítette működésének alapjait, és jelentős lépéseket tett a hatékonyság növelése, az innováció és a stabilitás irányába. Az elnök szerint a szervezet hazai jogrendbe történő beültetése, valamint feladatainak és eszköztárának harmonizációja teszi ténylegesen lehetővé az Integritás Hatóság hatékony működését, valamint az európai uniós források szabálytalan felhasználásának megelőzését és feltárását, így biztosítva a kondicionalitási eljárás fő mérföldkövének történő megfelelést.

Fotó: MTI/Archív