Varga Judit a Magyar Jogász Egylet rendezvényén tartott előadásában részletes tájékoztatást adott arról, hogy "a sajtóban olvasható tipikus közjogi viták" mögött milyen szakmai viták húzódnak, így beszélt az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséről, a 7-es cikkely szerinti eljárásról, a kötelezettségszegési eljárásokról, az európai bírósági eljárásokról, a Minority SafePackről, valamint a gyermekvédelmi törvényről.

A tárcavezető a jogállamisági jelentéssel kapcsolatban azt mondta: módszertani hiányosságok, egyoldalú hivatkozások, kettős mérce és politikai motiváltság húzódik mögötte. Arra hívta fel a figyelmet: míg régen létezett jogállamisági párbeszéd, ahol tekintetbe vették a tagállami különbségeket, mára ezt felülírta a "legújabb gyakorlat", hogy az Európai Bizottság jelentését NGO-k beszámolóira hivatkozva készíti, a tagállamok véleményének figyelembevétele nélkül.

Az igazságügyi miniszter a Közjogi viták az európai fórumok előtt címmel megtartott előadásában azt is elmondta: a jogállamisági jelentések arra jók, hogy megismerhető más tagállamok jogállami berendezkedése, és ezek alapján világosan látszik, hogy a "magyar jogállam se nem jobb, se nem rosszabb, mint a világ bármely jogállama".

Varga Judit álláspontja szerint Magyarországot 2018 óta ideológiai alapú támadás éri, amely "nem tudni, hová vezet", de "szakmailag felkészülve állnak elé".

Közölte, Magyarország a tartalmi problémák miatt indított kötelezettségszegési eljárások számát tekintve az európai középmezőnyben, az uniós jog átültetése miatt indítottak esetében az első harmadban van.

A miniszter örömének adott hangot amiatt, hogy a magyar bírák a legaktívabbak az EU-ban az előzetes döntéshozatali kérelmek benyújtásánál: 2016-2020 között a magyar bíróságok 104, míg a szlovákok 34, a svédek 37, a görögök pedig húsz ilyen kérelmet nyújtottak be. Úgy fogalmazott: állítólag megfélemlíti a magyar kormány a magyar bírákat, nem mernek az Európai Bírósághoz fordulni, miközben "itt az ékes bizonyítéka annak, hogy igen gyakran hozzájuk fordulnak".

A Minority SafePack ügyével kapcsolatban megemlítette, hogy több mint egymillió aláírás gyűlt össze uniószerte a kisebbségi jogok sokkal hatékonyabb érvényesítéséért, de az Európai Bizottság - szembemenve az uniós szerződésekkel - nem foglalkozott a kérdéssel. Jelezte, hogy 2022-ben várható bírósági döntés az ügyben, Magyarország beavatkozott a szervezők mellett az eljárásba.

Varga Judit a gyermekvédelmi törvényről szólva azt mondta: Litvániában 2009 júliusa óta hatályos a kiskorúak "nyilvános információktól való védelméről" szóló törvény, amely - mint hozzátette - ma már része az európai jogrendszernek is, és megvédi a családi értékeket, meghatározza, hogy a házasság egy férfi és egy nő szabad akaratából jön létre. Ezeket a litván bírák azóta alkalmazzák, tehát vannak példák ilyen szabályozásokra az EU-ban. Magyarországot mégis támadják ezért - jegyezte meg.

A jogászgyűlést Balatonfüreden tartják, csütörtöktől szombatig.

(FOTÓ)