Kiemelte: az informatikai fejlesztések nagymértékben hozzájárulnak ahhoz a kormányzati célkitűzéshez, hogy 2030-ra az uniós országok közül az öt legélhetőbb egyike Magyarország legyen.

Az államtitkár kitért arra, hogy Budapest után Veszprém vármegye a második az egy főre jutó k+f befektetések tekintetében.

A mesterséges intelligencia felhasználási területeiről szólva elmondta: az oktatásban is egyre több területen használják, egyebek mellett segít az osztályozásban, a tanulókról azonnali visszajelzést ad. Ezen kívül jelentős eredményként említette, hogy az Országos Széchenyi Könyvtár kézírásfelimerő modellről adott hírt a közelmúltban.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora azt emelte ki, hogy az informatikai fejlődés következtében jelentősen nőtt a szektor villamosenergia-felhasználása. Míg 2010-ben a felhasznált energia 10 százalékát használta el az informatikai szektor, addig a becslések szerint 2025-ben az egyötödét fogja.

Az idén a veszprémi Pannon Egyetem ad otthont a háromnapos 32. Networkshop konferenciának, amely a felsőoktatás, a köznevelés, a kutatás és a közgyűjtemények képviselőinek ad alkalmat az eszmecserére. Az új technológiákkal, új tartalmakkal a jövő digitális transzformációja felé mottóval zajló konferencia témái között szerepel egyebek mellett a felsőoktatás és köznevelés digitális transzformációja, a smart university és az adatmenedzsment általános kérdései.

A három nap alatt 6 tematikus szekcióban 120 előadást, 9 plenáris előadást, és 6 további, a poszterszekcióba szervezett előadást hallgathatnak meg a résztvevők. Az előadások a számítógép-hálózatokról és alkalmazásaikról, a felsőoktatási, a kutatási és a közgyűjteményi terület digitális transzformációja terén elért fejlesztési eredményekről és tapasztalatairól adnak áttekintést. Ezen felül átfogó képet nyújtanak a magyarországi IT ipar legújabb eredményeiről is. A Networkshop konferenciasorozat foglalkozik egyebek mellett a felhőtechnológiákkal, a szuper-számítástechnikával, a tárolási infrastruktúrával és az 5G technikával.