Hölvényi György, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából a brüsszeli Liszt Intézetben tartott beszédben kiemelte: a nemzeti ünnep az összetartozás érzését erősíti minden magyar, köztük a brüsszeli magyarság körében is.

"Március 15-e a lehetőségre emlékeztet, hogy saját sorsunkról önállóan dönthetük. Az együtt gondolkodást Európa jövőjéről nem a beolvadás és az önfeladás jelenti" - fogalmazott.

Az évforduló alkalmából tartott kulturális estre utalva az EP-képviselő azt mondta, Petőfi Sándor, a Nemzeti Dal szerzője és Arany János, a Toldi írója nemcsak a magyar kultúráért, de a nemzet összetartozásáért is rengeteget tett munkásságával. Cselekvésvágyuk a mai napig iránytűül szolgálhat - hívta fel a figyelmet. A Tóth Péter Lóránt Radnóti-, Latinovits- és Pro Cultura Hungarica-díjas versvándor által elmondott versek a szabadságharc időszakába kalauzolnak, megismerve a haza, a nemzet, a közösség, a család, a barátok és a közjó melletti legmélyebb elköteleződést. Brüsszelben levelezések, versek, visszaemlékezések és legendás történetek formájában elevenedik meg a hazaszeretet - tette hozzá Hölvényi György.

Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete köszöntőjében Brüsszelről szólva kiemelte: nagyon sokan nem tudják, hogy a belga főváros mennyire magyar város, ugyanis - szavai szerint - nincs a világnak olyan szeglete az anyaországon kívül, ahol egyszerre élnek a magyarországi, illetve a Kárpát-medencei magyarság különféle képviselői mellett a szórványmagyarság nyugat-európai bevándorló magyar képviselői. Itt élt 1852 és 1861 között Jósika Miklós író, akadémikus, aki beszámolt Kossuth Lajos édesanyjának titokban, gyertyafény mellett megtartott brüsszeli temetéséről - emlékeztetett.

Tóth Péter Lóránt az MTI-nek elmondta, az előadás megmutatja, hogy Petőfi Sándor és Arany János, költészetük, törekvéseik, valamint barátságuk sok év elteltével is minden magyarban benne él. Elmondott verseik és történeteik tanulságul szolgálnak a ma élők számára is - tette hozzá.