K. V.: 2016-ban a BP-vel érkeztem Szegedre, és már a kezdetektől nagyon jól éreztem magam a városban, nagyon sok pozitívum ért. Hat évig voltam a világ egyik legnagyobb multinacionális vállalat szegedi üzleti szolgáltató központjának a vezetője, és ország-igazgatója, majd ezt követően döntöttem úgy, hogy kipróbálom magam más területen is. Ekkor pályáztam meg a Szegedi Közlekedési Társaság ügyvezető igazgatói székét, minek után az felszabadult, ugyanis Majó-Petri Zoltán úgy döntött, hogy a tudományos területen folytatott munkájával kíván tovább foglalkozni. Már a BP-nél is betekintést nyertem abba, hogy milyen a szegedi közösségi közlekedés, mivel a BP szegedi üzleti szolgáltató központja támogatta a SaSMob-Szeged kezdeményezést. Ekkor találkoztam először azokkal a kihívásokkal, amelyek leküzdésével úgy gondoltam, hogy nemcsak a szegedieknek lesz jobb, hanem magam is több lehetek. És, hát természetesen a kihívások mellett az olyasfajta, innovatív megoldások is motiváltak, mint, amelyet első Szegedre érkezésem idején felszerelt, érintésmentes fizetéssel működő fedélzeti jegy-automaták generáltak a szegedi közlekedésben. Azt gondolom tehát, hogy az SZKT egy alapjaiban véve jól működő társaság, egy olyan egysége a városnak, amely nyitott az újra és az ezzel járó a változásokra.

K. V.: Igen, 2017-ben jelentősen megváltozott a szegedi parkolás azáltal, hogy a papír alapú parkoló cetliket felváltották a parkoló-automaták, amelyekből készpénzzel és kártyával egyaránt lehetett parkoló jegyet váltani, valamint megjelent az SMS-el és mobilos applikációkkal történő fizetés. A mostani, nagyobb változás, vagyis a meglévő parkoló zónák kiterjesztése leginkább az újszegedi területekre vonatkozik. A zöld és sárga zónák mellett, kék és lila zóna kerül kialakításra. A kék zónákhoz az újszegedi részen, a körúton belül eső utcák tartoznak majd, és ezzel egyúttal remélhetőleg csökkenni fog ezen parkoló területek és utak jelenleg is érzékelhető zsúfoltsága, megkönnyítve az ott lakók életét. A kék parkolási zónák ára eltér majd a sárga és zöld zónák árától, ahogyan a lila zóna értéke is más lesz, amely az újszegedi Torontál teret foglalja magába. Az éves lakossági bérlet a kék zónában egy kedvező, 6. 600 forintos áron lesz elérhető. Minden bizonnyal vannak és lesznek, akik majd örülnek ennek a változásnak és lesznek, akik nem.

K. V.: Azt, hogy a város mely területein legyenek kijelölt fizetős parkoló zónák és a parkolási díjak meghatározása Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének kizárólagos jogköre: így a Közgyűlés határozta meg azt is, hogy az új parkolási zónák mikortól lépjenek életbe. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a díjfizetős parkolás üzemeltetését a Szegedi Közlekedési Társaságnak adta ki, mi pedig igyekszünk a legjobb tudásunk szerint elvégezni ezt a feladatot. Szakmailag abszolút egyetértünk a döntéssel, és támogatjuk azt, hiszen nemcsak az Önkormányzatnak, hanem nekünk is az a célunk, hogy a szegediek minél élhetőbb várost tudjanak magukénak. Ugyanígy dolgozunk együtt és ápolunk remek kapcsolatot a Volánbusszal, akik a buszjáratokat üzemeltetik, valamint a Lime-al is, akik a mi szolgáltatásainkat is kiegészítve segítik a szegediek városi mobilitását fenntartható és környezetbarát módon.

Az új parkolási övezetek környékén lakók közül vannak, akik már most üdvözlik a változást, és természetesen vannak, akiknek mindez nem tetszik – és ez érthető, és így természetes. Az utóbbi időben olyan mértékben növekedett a gépkocsi forgalom a városunkban is, hogy ezt a fajta terhelést a belvárosi utak már nagyon nehezen bírják el, így egy ilyen intézkedésnek tehát nem kizárólag gazdasági oka, hanem forgalomszabályzási és ezáltal fenntarthatósági célja is van. De természetesen a gazdasági hozadéka is fontos, hiszen az elmúlt időszakban lassan, de biztosan az állam teljesen kivonta magát a közösségi közlekedés támogatásából, amin felül a koronavírus-járvány és az ahhoz tartozó intézkedések, valamint az energia európai piaci árának drasztikus megemelkedése is megnehezítette a társaság és a város, mint tulajdonos dolgát.

K. V.: Szeretnék olyan projekteket elindítani, amellyel az SZKT idővel csökkenteni tudná a külső függőségét az energiaszolgáltatótól, és valamilyen fenntartható módon egyre több energiát tudna saját magának megtermelni. Társaságunk rendelkezik több olyan telephellyel is, ahol akár nagyobb napelem kapacitás telepítés segítségével jelentős mennyiségű elektromos áramot tudnánk saját magunk megtermelni – jelenleg is vizsgálom azt, hogy ez mennyire kivitelezhető és, hogy működőképes tudna-e lenni. Emellett szeretnék bevezetni olyan, nemzetközi tapasztalaton alapuló, jól bevált, újabb vállalatirányítási módszereket is, amelyek a működésünket hatékonyabbá és az itt dolgozók mindennapjait gördülékenyebbé tehetnék, valamint ösztönözné és motiválná őket.

K. V.: Erre a kérdésre a magam nevében szeretnék válaszolni, hiszen az SZKT-nak közvetlenül talán nem feladata a közlekedési kultúra formálása. Mindazonáltal társaságunk célja a balesetmentes és biztonságos közlekedés lehetőségének megteremtése az utasok komfortjának, valamint a közlekedésben résztvevő többi szereplő biztonságának szem előtt tartásával. Én azt gondolom, látva a más országok és városok közlekedését és ismerve néhány közlekedési kultúrát, hogy Szeged viszonylag jó közlekedési morállal rendelkezik – persze mindig vannak kivételek és mindig lehet hova fejlődni. Nyilván sok mindent befolyásol az is, hogy ki, hogyan ismeri, értelmezi és tartja be (egyáltalán be tartja-e) a KRESZ-szabályait. Az, hogy mennyire élhető egy város közlekedés szempontból, és milyen egy városban a közlekedési kultúra, sok tényezőn múlik. Én fontosnak tartom az egymás, a különböző közlekedési formák iránti kölcsönös toleranciát, valamint azt is, hogy az általános oktatás szerves része legyen a KRESZ alapismereteinek átadása mellett, a közösségi közlekedési eszközök, a kerékpárok vagy a legújabb mobilitási eszközök, mint a rollerek, használatához tartozó közlekedési, etikai és morális normák megismertetése.