Párbeszéd: több milliárd forinttal csökkenhet az önkormányzatok bevétele



Burány Sándor (Párbeszéd) azt kifogásolta, a kormány úgy alakítaná át az iparűzési adó rendszerét, hogy több milliárd forinttal csökkenne az önkormányzatok bevétele. Ez elsősorban Budapestet sújtja, de hátrányos helyzetbe hozna szinte minden nagyvárost, a változtatás ellen már Székesfehérvár fideszes polgármestere is tiltakozott - tette hozzá.

Szerinte a kormány lényegében saját hatáskörébe akarja vonni az önkormányzatok egyre több hatáskörét és minél több forrását, hogy a települések polgármestereit térdre kényszerítse. A városok akkor számíthatnak több forrásra, ha igazodnak a kormány politikájához - értékelt.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára elismerte, hogy az iparűzési adónak nagy jelentősége van az önkormányzatok finanszírozásában. Annak összege a 2010-es 443 milliárdról erre az évre 827 milliárd forintra nőhet - jegyezte meg.

Elmondta, a Versenyképességi Tanács tett javaslatot ezen adó rendszerének "minimális" átalakítására: az értékcsökkenési leírást le lehessen vonni az adóalapból, ez a költségek mintegy 10 százalékát jelenti, a kutatás-fejlesztési feladatok ötszöröse is legyen levonható, valamint a társasági adóhoz illesztve a decemberi 90 százalékos feltöltési kötelezettség szűnjön meg.

Azt is mondta, nem ettől a kormánytól kell félnie az önkormányzatoknak, hiszen ez a kabinet rendezte a finanszírozásukat, illetve átvállalta adósságukat. A kormány nem kíván semmit elvonni, a helyi adó, az helyi adó marad - közölte.



LMP: a kormány nem költ eleget az idősgondozásra



Ungár Péter (LMP) szerint ma Magyarországon szinte lehetetlen idősgondozásba, főleg intézményi ellátásba elhelyezni az időseket. Aki pedig otthon gondozza idős rokonát, 38 ezer vagy 58 ezer forintot kap.

Elmondta, a statisztikai hivatal adatai szerint több mint 31 ezren várnak arra, hogy idősek otthonába kerülhessenek. Szóvá tette, hogy a megalázóan alacsony bérek miatt kevés a szakember is. Úgy összegzett, a Fidesz-kormány nem költ eleget az idősellátásra.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szerdán jelentette be, hogy a garantált bérminimum év eleji 8 százalékos emelésén túl további 6 százalékkal, azaz idén összesen 14 százalékkal nő a szociális ágazatban dolgozók bére. Kitért arra is, hogy korábban is voltak ágazati bérpótlékok, bérkiegészítések, összevont pótlékok.

Az államtitkár egy felmérésre hivatkozva azt mondta, az idősek 74 százalékának a saját otthonukban lenne segítségre szüksége. Ezért erősítették ezt az ellátást, ennek köszönhetően 2010 és 2018 között 75 ezerről 92 ezerre nőtt az házi segítségnyújtásban ellátottak száma - ismertette, jelezve, hogy az ellátás színvonala is emelkedett.



DK: azonnali négyszázalékos nyugdíjemelést!



Varju László (DK) szerint az Orbán-kormány minden évben eljátssza, hogy "nevetségesen alacsony" infláció alapján határozza meg a nyugdíjkorrekciót. Majd miután a nyugdíjasok egész évben kevesebb nyugdíjat kapnak, mint amennyi járt volna nekik, a kormány év végén "odadob" nekik egy "nevetséges összegű korrekciót" - mondta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt az élelmiszerek ára, és a statisztikai hivatal adatai szerint egy év alatt 28 ezerrel nőtt azon nyugdíjasok száma, akik kevesebb mint 93 ezer forintból élnek meg havonta.

A képviselő a Gyurcsány-kormány bérekhez kötött nyugdíjemelési módszerének ismételt bevezetését szorgalmazta, valamint azonnali 4 százalékos nyugdíjemelést javasolt.

Rétvári Bence államtitkár emlékeztetett arra, hogy az elmúlt harminc évben egyetlen kormány, a Gyurcsány-kormány volt az, amely csökkentette nyugdíjakat. Korábban még meg is akarták adóztatni a nyugdíjakat, majd bevezették a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és 15-ször emelték a rezsit - sorolta.

Szerinte az inflációkövető nyugdíjrendszerrel mindig biztonságban vannak a nyugdíjak. Ha a tervezettnél alacsonyabb az infláció, a különbözetet akkor is megkapják a nyugdíjasok; ha a tervezettnél magasabb az infláció, akkor visszamenőlegesen az egész összeget megkapják a nyugdíjasok és az emelés beépül a következő évi nyugdíjba - magyarázta Rétvári Bence.