TV műsor

OGY - Krónika 10. rész (polgári perrendtartás, napirend után)

Belföld, 2020.10.21

Az Országgyűlés lezárta a polgári perrendtartásról szóló törvény módosításának vitáját szerdán, majd a képviselők áttértek a napirend utáni felszólalásokra.



DK: "ezt nagyon elbaltázták"


"Ezt nagyon elbaltázták" négy évvel ezelőtt, a törvény születésekor - kezdte felszólalását Sebián-Petrovszki László (DK). A változtatás valóban pozitívan érinti majd sokakat - ismerte el -, a helyzet azonban nem állt volna elő, ha nem ennyi hibával születik a perrendtartási törvény.

A hibákkal a kormány megnehezítette a perlést - jelentette ki. Felidézte, hogy a visszásságokra az ellenzéki képviselők már a törvény születésekor is felhívták a figyelmet.

Úgy folytatta: a javaslat ennek ellenére most negatívumokat is tartalmaz az állampolgárokra nézve. Egyik ilyennek ítélte, hogy bár az indoklás szerint könnyebbé válna azon bontóperek lezárása, ahol semmiben nincs közös megegyezés, az előterjesztésből nem olvasható ki, mi könnyítené ezt.

Azt a módosítást is kifogásolta, amely szerint hatálytalan az a nyilatkozat, amelyet csak akkor tehetne az érintett, ha erre bírói felhívás kötelezi.

Szerinte a kormány még mindig nem érti, hogy az igazságszolgáltatás hatékonyság nem pusztán azon múlik, hány per van és azok milyen gyorsan érnek véget, hanem hogy az érintettek úgy érzik-e, ügyükben jó döntés született. A jó bírói döntések azonban kiszámítható környezetben születhetnek, ezen a téren pedig romlás tapasztalható az elmúlt 10 évében - mondta.

Szerinte mind a külső, mind a belső nyomás a bírókra növekedett, emiatt függetlenségük egyre inkább veszélyben van.


Fidesz: előremutató finomításokat tartalmaz a javaslat


Budai Gyula (Fidesz) azt emelte ki: előremutató finomításokat tartalmaz a javaslat, amely a pervitel és a bírósági munka egyszerűsítését célozza.

Fontos elemként emelte ki ezek közül, hogy egyes pontokon tisztázza a járásbíróságok és törvényszékek közötti hatáskörök határát, csökkenti az adminisztrációs terheket, valamint kötelezővé teszi a hiánypótlásra felhívást, ha a beadvány nem tartalmaz minden szükséges elemet.


Zárszó


Az általános vita lezárása után Hajas Barnabás, a szaktárca igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár megjegyezte: olyan pontokon tartották szükségesnek a módosítást, ahol valamennyi hivatásrend támogatta azt.

Megemlítette: több ellenzéki felszólaló is a joggyakorlat egységének hiányáról beszéltek, aggódtak a bírói függetlenséggel kapcsolatban.

Ezzel kapcsolatban kiemelte: épp a Kúria elsőrendű feladata a joggyakorlat egységesítése, amit Sebián-Petrovszki László (DK) számon kért felszólalásában, a bírók befolyásmentes működésének kívánalmával pedig nehezen fér össze az új kúriai elnök bírálata.

A bírói függetlenség féltése kapcsán bírót személyében támadni legalábbis álságos dolog - fogalmazott az államtitkár. Hangsúlyozta: ítélkező tevékenység az alkotmánybíráskodás, az egyetlen kúriai delegált pedig igent mondott Varga Zsolt András alkalmasságára az Országos Bírói Tanácsban.

Hajas Barnabás megjegyezte, hogy a felszólalók által említett 30-40 helyett valójában 14 százalék körül volt az utóbbi időszakban a beadvány-visszautasítások aránya, ahogy a perindítások számának visszaeséséről szóló kijelentéseket sem támasztják alá az Országos Bírósági Hivatal statisztikái.


Napirend után


Az egyetlen napirend utáni felszólaló, Gyüre Csaba (Jobbik) azt bírálta, hogy Varga Zsolt Andrást választották meg a Kúria elnökévé.

A parlament várhatóan hétfőn folytatja a munkáját.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!