TV műsor

OGY - Krónika 12. rész (védelmi beszerzések, Iszlám Állam)

Belföld, 2019.11.19

Kormánypárti felszólalók a terület részszabályozásának fontosságát, ellenzékiek a közbeszerzések rendszerével és külön e terület készülő szabályozásával kapcsolatos aggályaikat hangoztatták a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény módosításának általános vitájában, kedden este a parlamentben. Ezt követően az az Iszlám Állam elleni fellépésben való további részvételéről szóló határozati javaslat vitája kezdődött el.



KDNP: a hatékony és jogszerű működés alapjait teremti meg a módosítás



Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt: a hatékony és jogszerű működés alapjait teremti meg a módosítás, hiszen a központi közbeszerzéseket szabályozó jogszabály kivételként jelöli meg a védelmi és biztonsági területet.

Megemlítette: a módosítás lehetőséget teremt arra, hogy olyan szervezetek lépjenek a szabályozás hatálya alá, amelyekre az eredetileg nem vonatkozik - példaként az Országgyűlési Őrséget említette.


MSZP: nem támogatható a javaslat



Harangozó Tamás (MSZP) szerint nem támogatható a javaslat, sem a központi közbeszerzésekkel kapcsolatos aggályok miatt, sem azért, mert a kétoldalas anyag gyakorlatilag kormányhatáskörbe sorolná a döntést "néhány százmilliárd forint elköltéséről".

Szerinte a módosítás lényege, hogy "kormánybiztos költse el a honvédelmi pénzeket", a tárgyalt anyagot pedig egy "Patyomkin-törvény toldozgatásának-foldozgatásának" nevezte.

Az ellenzéki politikus arról beszélt: a most módosítani kívánt jogszabály 2016-os elfogadása óta minden védelmi és biztonsági megszerzést a törvény megkerülésével intéztek úgy, hogy az országgyűlés honvédelmi bizottságával megszavazták annak közbeszerzési szabályok alóli mentesítését.


LMP: ez a törvény porhintés


Porhintésnek nevezte a szabályozást Demeter Márta (LMP), azt hangsúlyozva, hogy a beszerzéseknél lehet, hogy megkérdeznek ugyan néhány "önjelölt politikus katonát", de az állományt nem.

A valódi kérdésnek azt nevezte, mikor vonják vissza ezt a jogszabályt, nem azt, hogyan módosítják, a beszerzésekről adott kormányzati beszámolókat hiányolva.

Szerinte a módosítás célja az, hogy "elrejtsék a nyilvánosság elől, mire mennek az adófizetők ezermilliárdjai".



DK: nem kellene szabadabb kezet adni a kormánynak


A képviselői felszólalások sorát nyitó Arató Gergely (DK) szerint sem a közbeszerzések módja, sem az ágazat nemzetközi tapasztalatai nem indokolják, hogy a mostaninál szabadabb kezet adjanak a kormányzatnak ezen a kényes területen, ahol egyszerre tét az ország és katonáink biztonsága.

Hangsúlyozta: nem támogatják közpénzek magánpénzzé alakítását.


Jobbik: ellenőrizetlenül folynak el óriási pénzek


Varga-Damm Andrea (Jobbik) szerint óriási pénzek folynak el ellenőrizetlenül, miközben a kormányzat nem nevezi nevén a gyereket, holott van a területnek kormányzati felelőse.

Ennyire kiveszett a kreativitás, hogy már a látszatát sem akarják fenntartani annak, hogy ez egy koherens, szépen eltervezett és mint a kés a vajban megvalósuló rendszer? - tette fel a kérdést az ellenzéki képviselő, aki a cél szempontjából "silány dolognak" nevezte az előterjesztést.


Zárszó


Az általános vita lezárása után Németh Szilárd, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára arról beszélt: a vita során megmutatkozott, melyik oldal hogyan áll a honvédelem ügyéhez, azt hangsúlyozva, biztosított a terület transzparens működése, egyebek mellett az illetékesek éves beszámolóival.

Nem volt olyan beszerzés, amiről ne tájékoztattuk volna az embereket bemutatókon - fogalmazott, több példát is felsorolva, majd arról beszélt: nagyon nagy üzlet ez az ágazat, amely Magyarország gazdasági érdekeit is szolgálja, például a haidiipar fejlesztése révén.


Kormány: a terrorizmus elleni fellépés kiemelt biztonságpolitikai cél


Az Országgyűlés a Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való további részvételéről szóló határozati javaslat általános vitájával folytatta ülését. Németh Szilárd honvédelmi államtitkár emlékeztetett, hogy a parlament korábban 2015-ben, majd 2017-ben adott hozzájárulást ahhoz, hogy a honvédség részt vehessen a terrorszrvezet elleni nemzetközi koalíciós műveletekben. A mostani javaslat elfogadásával a parlament újabb felhatalmazást adhat arra, hogy 2021. december végéig egy legfeljebb 200 fős, váltási időszakban 400 fős kontingenst állomásoztassanak Irakban - közölte.

A globális terrorizmus elleni fellépés változatlanul kiemelt biztonságpolitikai cél a nemzetközi közösség számára - hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy az Iszlám Állam harcosai a migrációs hullámot kihasználva próbálnak eljutni az EU tagállamaiba.

Magyarország feladata, hogy továbbra is szerepet vállaljon a nemzetközi térben a szervezet elleni harcban. Az Európára és Törökországra nehezedő migrációs nyomás megoldását jelentené a Közel-keleti helyzet stabilizálása - érvelt.

A missziós szerepvállalások hozzájárulnak ahhoz is, hogy katonáink képesek legyenek együttműködni más országok katonáival. A szövetséges erők is elismerik, hogy a Magyar Honvédség katonái és eszközei is hozzájárulnak a terrorizmus visszaszorításához - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!