TV műsor

OGY - Krónika 13. rész (veszélyhelyzet megszüntetése)

Belföld, 2020.06.03

A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszüntetéséről, valamint az azzal összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló javaslat együttes vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán.



Jobbik: nem is lett volna szükség a felhatalmazásra



Lukács László György (Jobbik) arról beszélt, hogy elfogadják a visszaadott felhatalmazást, de nem is lett volna szükség arra, hiszen mindvégig olyan helyzetben volt a kormány és a parlament, hogy jobb, sikeresebb védekezést tudtak volna megvalósítani, hiszen a parlament mindvégig a helyén volt.

Közölte: nem múlt el a veszély Magyarországon, most a jogi helyzetet tisztázzák.

A mostani javaslat annyiban szól a védekezésről, amennyiben jogi értelemben a védekezés egy szakaszát le lehet zárni - mondta.

Úgy látja, problémát jelent a foglalkoztatási válság, és még mindig sokan várnak arra, hogy visszatérjen a megszokott rend az oktatásban és az egészségügyben.

Többet kellene foglalkozni az egészségüggyel, hosszú távon rendezni kellene a problémákat, most lehetőség lenne az egészségügy reformjára - fogalmazott.

Közölte: hiányozhatnának a javaslatból az egészségügyi válsághelyzeti felhatalmazás szabályai, mert most csak új köntösbe csomagolják az eddigi szabályokat.

A képviselő szerint gyakran elhangzik, hogy a kormány sikeresen védekezett, de ez nem így van, a magyar emberek és az önkormányzatok védekeztek sikeresen.



KDNP: sikerrel zárták a védekezés első szakaszát



Hollik István (KDNP) kijelentette: Magyarország a járvány elleni védekezés első szakaszát sikerrel lezárta, és ennek három oka van.

Egyrészt az Országgyűléstől a kormány megkapta a rendkívüli felhatalmazást, amely kellett ahhoz, hogy a szükséges intézkedéseket gyorsan meghozza, másrészt a kormány a döntéseit a járványügyi szakemberek véleményére alapozta, harmadrészt pedig a magyarok túlnyomó többsége elfogadta, támogatta és betartotta az intézkedéseket - sorolta.

Közölte: a felhatalmazási törvény szükséges volt, és az intézkedések is szükségesek és arányosak voltak.

Magyarország más országokkal összevetve előbb hozta meg az intézkedéseket, és a számok jobban is alakultak itt - mondta.

A képviselő szerint az ellenzék magatartása nem változott az elmúlt tíz évben, ez a rendkívüli helyzet sem hozta el azt, hogy végre össze tudnának fogni.

Az ellenzék nem konstruktív kritikákat fogalmazott meg, hanem totális támadást indított a kormány és intézkedései ellen - vélekedett. Hozzátette: a baloldalra ilyen válsághelyzetben sem lehet számítani.

Nacsa Lőrinc, a KDNP másik vezérszónoka arról beszélt: a járvány jelentős kihívás elé állította a világot és Magyarországot egyaránt, a védekezésből mindenkinek ki kellett vennie a részét.

A magyar emberek a bajban összefogtak, betartották a korlátozó intézkedéseket - hangsúlyozta.

A magyar védekezés sikeres volt, sikerült laposan tartani járványgörbét, kontroll alatti tartani a járvány terjedését és ezalatt beszerezni a védekezéshez szükséges eszközöket. A kormány a szükséges intézkedéseket a szükséges időben hozta meg - mutatott rá.

Megjegyezte: szükség lett volna az ellenzék részéről az együttműködésre, az összefogásra, azonban szándékosan úgy döntöttek, hogy nem kívánnak részt venni a védekezésben, sőt megpróbálták hátráltatni azt.

Ez a legnagyobb bűnük - mondta Nacsa Lőrinc.



MSZP: nincs ok a bocsánatkérésre



Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka köszönetet mondott azoknak, akik a védekezésben részt vettek.

Mindenki közös sikere, hogy közép-európai viszonylatban a járvány első szakaszát viszonylag jól sikerült átvészelni - mondta. Szerinte eddig a kormányzati megszólalóktól volt vádaskodás, hergelés, de a törvényjavaslatokról nem sokat tudtak meg.

A kormány az első perctől kezdve mellébeszélt, a veszélyhelyzetet ugyanis a kabinet hirdeti ki és szünteti meg. A papírt is kár volt pazarolni a javaslatra, de ha ezt a formát találták ennek, megfogják szavazni a veszélyhelyzet megszüntetését - jelezte.

Az ellenzék által előzetesen követelt 90 napos határidő szerinte indokolt lett volna, a mostani javaslatot is nagyjából június 15-én fogják elfogadni.

Semmilyen bocsánatkérésre tehát nincs okuk - jelentette ki.

Kitért a katasztrófavédelmi törvényt érintő passzusra, amelyek átírja a mostani veszélyhelyzetet, a vonatkozó szabályokat, ami álláspontjuk szerint ellentétes az alaptörvénnyel.

Ha a törvényt elfogadják, egy egészségügyi veszélyhelyzet esetén a kormánynak szélesebb jogköre lesz, mint egy háborúban - mutatott rá.

Szóvá tette a rendezvényekre vonatkozó szabályozást is, szerinte az semmilyen kontrollt, garanciát nem tartalmaz.

Mire kell veszélyhelyzetben, egészségügyi válsághelyzetben fegyver? - kérdezte a Magyar Honvédség fegyverhasználatára vonatkozó pont kapcsán. Megjegyezte: az lehet a cél, hogy az elrendelt korlátozásokat fegyverrel is kikényszerítsék.

A honvédeket azonban a haza védelmére és az ellenfél kiiktatására képzik, nem arra, hogy állampolgárokkal "bíbelődjenek" - mondta Harangozó Tamás.

A munkavállalói jogokat érintő változtatásokat az egyik "legmeredekebb" résznek nevezte.

A munkaidőkeret emelésével a nagy és multinacionális vállalatoknak fognak kedvezni. A foglalkoztatottak olyan időszak elé néznek, hogy akár hónapokon keresztül egy-egy szabadnapjuk lesz csupán, ami fokozott fizikai, pszichés megterhelést jelent, és szembemegy a családok védelmét hirdető jelszavakkal, alig jut majd idő gyermekekre - összegzett.

Nagyon rossz döntésnek nevezte, hogy a szociális juttatásokat nem emelik ilyen nehéz időszakban.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!