Jobbik: a Kúria beszámolója a legszakmaibb minden évben



Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: a Kúria beszámolója a legszakmaibb előterjesztés minden évben. Megjegyezte: Országos Bírósági Hivatal és a Legfőbb Ügyészség esetében is örülnének, ha ilyen szakmai vitát lehetne folytatni.

A képviselő ugyanakkor botrányosnak ítélte, hogy a Ház csak most tárgyalja a Kúria beszámolóját, holott az már nyáron elkészült. Szerinte a beszámoló és az országgyűlési vita lényegét ássa alá, hogy közel két év távlatából mondhatnak véleményt a 2017-es ügyekről. Az alaptörvényt sértőnek nevezte, hogy az Országgyűlés igazságügyi bizottságában a Kúria elnökének meghallhatásakor a képviselők csak egy szűk, 8 perces időkeretben tudtak kérdezni és hozzászólni, miközben más országokban, például az Egyesült Államokban, akár 7-8 órán is tartanak hasonló meghallgatások. Azt is alaptörvény-ellenesnek értékelte, hogy a bizottsági vita során csak a 2017-es évre vonatkozóan lehet kérdéseket felvetni.

Úgy vélte: a Kúria megfelelő szakmaisággal látta el feladatát, ugyanakkor bizonyos vitatott ügyekben, például a devizahitelek esetében érezhető volt, hogy "politikai ráhatás, ilyen-olyan politikai nyomásgyakorlás" torzította jogilag a Kúria tevékenységét. De ezt szerinte 100 százalékban a Kúrián számonkérni nem lenne igazságos. Üdvözölte, hogy a devizahitelek ügyében a Kúria konzultációs testületében átfogó vizsgálat indulhat, amely áttekinti az uniós bírósági döntések kapcsán szükséges teendőket. Közölte: a Jobbik-frakció számára támogatásra javasolja a beszámolót, és remélte, hogy előrelépés lesz a devizahitelek ügyének szakmai megoldásában.

A jobbikos képviselő bírálta a közigazgatási bíróságok felállítását és úgy vélte: a Kúria közigazgatási ügyekben is kiemelkedő szakmai munkát végzett, ezért az új bíróságok létrehozásának nem lehet az a szakmai indoka, hogy anomáliák vannak a jelenlegi rendszerben. Szerinte ezért az a politikai indok húzódhat a közigazgatási bíróságok felállítása mögött, hogy túl függetlenül működnek a bíróságok a Fidesz szempontjából.



Az elnöklő Jakab István más felszólaló hiányában a vitát lezárta.

Darák Péter zárszavában megköszönte az értékes és támogató véleményeket.

Staudt Gábor hozzászólására reagálva jelezte: a Kúria a devizahiteles ügyekben folyamatosan figyeli és alaposan elemzi a fejleményeket, és igyekszik a bírákat orientáló, nem kötelező véleményt megfogalmazni, amely elősegíti az ilyen perek eredményes lezárását. A Kúria a konzultációs testületben elemezni fogja a kockázatfeltáró nyilatkozat tartalmát illető bírói gyakorlatot, és tisztázni akarja azt a kérdést is, hogy a devizahiteles szerződés érvénytelenségének megállapítása esetén, melyek lehetnek az érvénytelenség jogkövetkezményei - fejtette ki Darák Péter.

Vejkey Imre (KDNP), az igazságügyi bizottság elnöke visszautasította Staudt Gábor testületet bíráló állításait. Hangsúlyozta: mivel a 2017-es beszámolóról tárgyaltak, ezért jogszabálysértő lett volna, ha a más dolgok is szóba kerülnek az ülésen. Hozzátette: az időkeretről és a vita lefolytatásának módjáról a bizottság törvényes módon döntött az ülés elején, Staudt Gábor pedig még a rendelkezésre álló nyolc percet sem használta ki a meghallgatáson.

Kijelentette: a jobbikos képviselő állításával ellentétben, a közigazgatási bíróságok felállítására nem politikai, hanem jogi, szakmai indokok vezettek.


Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2017-es beszámolója


OBH: a kiegyezés kora óta nem látott aranykor köszöntött be a bírósági szervezetben



A kiegyezés kora óta nem látott aranykor köszöntött be a bírósági szervezetben - mondta a tavalyi évről szóló beszámolójában az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Handó Tünde kitért az infrastrukturális fejlesztésekre, a többletforrásokra, amelyekre a 19. század óta nem volt példa - hangsúlyozta.

A bíróságok teljesítménye is jelentősen javult, ezt az Európai Bizottság igazságügyi eredménytáblája is igazolja - hangsúlyozta -, a magyar bíróságok Európa élmezőnyébe tartoznak.

A közigazgatási ügyeket valamennyi bírósági szinten Magyarországon bírálják el a leggyorsabban, a második legalacsonyabb az ügyhátralék is nálunk van ezen ügyekben.

Elsők vagyunk a perekkel kapcsolatos elektronikus információk biztosításában is - folytatta -, és Magyarország vezeti a rangsort a bírósági közvetítést tekintetében is, holott ezen rendszert csak 2012-ben alakították ki.

A perek 90 százaléka egy éven belül befejeződik, 2012 óta pedig csaknem 40 százalékkal csökkent a két évnél hosszabb ideig tartó perek száma. A járásbíróságokon a polgári ügyekben hozott ítéletek 90 százaléka, a büntető ítéletek 80 százaléka első fokon jogerőre emelkedik, ami az ítélkezés megalapozottságát mutatja.

Beszámolt arról is: a tavalyi év az új eljárási kódexekkel kapcsolatos felkészülés jegyében telt, amelyet számos tanfolyam és tananyagok segítettek. Megemlítette, képzéseiket 2012 óta folyamatosan fejlesztik, tavaly már 25 ezren vettek részt azokban.

Rámutatott arra is: 188 épületről kell gondoskodniuk, amelyeket több évre meghatározottan, pályázati rendszerben kívánják fejleszteni. A tavalyi évről kiemelte az Egri Törvényszék felújítását.

Igazán fontosnak azonban a digitális bíróság fejlesztését nevezte. Szólt a beszédfelismerő szoftverek használatáról, amelyek gyorsítják a jegyzőkönyvek készítését, valamint arról, hogy e-akták kialakítására törekednek. Ezek minden érintett számára elektronikusan teszik majd hozzáférhetővé az ügyük iratait.