Jobbik: az elmúlt évek jogszabály-cunamijának leképeződése a javaslat


Varga-Damm Andrea, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: a javaslat a kilenc éve tartó "jogszabály-cunami" leképeződése a törvényalkotásban.

Nemcsak újabb intézményrendszer-változásokat rögzít a közigazgatási eljárásokban és azok felülvizsgálatában, hanem tele van a koherencia-zavarok kiküszöbölésével. Arra utal, hogy az elmúlt kilenc évben átgondolatlanul, ötletszerűen történt a jogalkotás - értékelt a jobbikos politikus.

A javaslat alapján most a járási hivatalok mellett külön közigazgatási bíráskodás fog zajlani, párhuzamos rendszer jön létre, amit nem értett a képviselő. Óriási szervezeti átalakításra lesz szükség mindehhez - jegyezte meg.

Szerinte nem az eljárások száma, eredménye alapján kell meghatározni a változtatásokat, hanem azon az alapon, hogy szükség van-e az adott jogintézményre, vagy nincs, a társadalom számára káros volt-e, hogy kétfokú közigazgatási eljárás volt lehetséges és csak egyfokú a rendes jogorvoslat. Volt valamilyen tanulmány erre vonatkozóan? - kérdezte.

Kitért arra: a törvényjavaslat 78 jogszabályt módosítana, ezek közül mintegy tízet az elmúlt hetekben már változtattak.

Pozitívumként említette a bírák bérrendezésének átalakítását.

Ugyanakkor azt még nem tudta megmondani, hogy támogatják-e az előterjesztést. Nem tudják olyan javaslathoz a támogatásukat adni, amiről nem tudni, beválik-e - közölte.



KDNP: igen a javaslatra


Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka rámutatott: a területi államigazgatási rendszer reformjának össze kell kapcsolódnia a bírósági szervezettel és annak igazgatásával összefüggő szabályok módosításával, továbbá a közigazgatási hatósági eljárásjogi és perjogi szabályok változásaival.

Mindezeknek egységes elvek mentén kell történnie - hangsúlyozta. Hozzátette: a törvényjavaslat nem tesz egyebet, mint a vonatkozó jogszabályokat módosítja ennek jegyében.

Megteremtik annak lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság tagjai megválasztásuk esetén ne veszítsék el korábbi tisztségüket, tekintettel arra, hogy a testület tagjai nem választhatók újra. Mindezt oly módon biztosítják, hogy Ab tagjának megbízási ideje alatt a bírói szolgálati viszonya szünetel.

Hozzátette: a közigazgatási eljárás egyfokúvá válásával a fellebbezés helyett közvetlenül közigazgatási pert lehet indítani, a keresetet a határozatot hozó hatóság felügyeleti szervén keresztül, járási hivatali döntés esetén a kormányhivatalon keresztül kell felterjeszteni a bírósághoz.

Kitért arra is, fontos, a Kúria eleget tudjon tenni annak az alaptörvényi kötelezettségének, hogy egységes és következetes joggyakorlat alakuljon ki Magyarország teljes területén a bíróságok vonatkozásában - mutatott rá. Ezért biztosítani kell a peres feleknek annak lehetőségét, hogy ha az ügyükben hozott jogerős döntés eltér a Kúria határozatától, azt a Kúria elé tudják vinni. Ilyen esetekre ezért jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani számukra - közölte. A jogegységi panasz bevezetése a Velencei Bizottság ajánlásával teljes összhangban szerepel a javaslatban.

Vejkey Imre kiemelte: a törvényjavaslat számos olyan kérdést rendez, ami az idők során szükségessé vált.

A KDNP támogatja a javaslatot - jelezte.


MSZP: külön előterjesztésben kellene tárgyalni az illetmények rendezését


Varga László, az MSZP vezérszónoka reményét fejezte ki, hogy minél szélesebb körű lesz a béremelési javaslat. Úgy látta: szerencsésebb lett volna külön előterjesztésként és nem bizottsági módosítóként behozni ezt pontot, ebben ugyanis teljes konszenzus van a Házban.

Varga László arról is beszélt, hogy bár a kormány elállt a közigazgatási bíróságok koncepciójától, de úgy látja, továbbra is célkitűzés maradt a bíróságok feletti politikai kontroll megvalósítása. Ennek a törvényjavaslat is ékes bizonyítéka, elsősorban nem a járási hivatalok eljárásával kapcsolatos, hanem a bírói működés jelentős átszervezését érinti - rögzítette.

Úgy látta: a kormány javaslata megteremti annak lehetőségét, hogy alkotmánybírók bírává történő kinevezésüket kérjék. Így a Kúriára elvileg olyan bírák kerülhetnek, akik akár bírói gyakorlattal sem rendelkeznek. Ez nem elfogadható - jelentette ki. Hozzátette: a Kúria bírái nem politikusok, nem politikai, hanem bírói feladatokat látnak el, előmeneteli rendszerük is tisztán szakmai jellegű. Mostantól minden lehetőség adott lesz a testület átpolitizált működésére - közölte. Sérelmezte azt is, hogy a javaslat nem vár el szolgálati időt sem.

Kitért arra: megteremtik annak lehetőségét is, hogy az alapjog sérelme miatt alkotmányjogi panasz benyújtásával a közhatalmat gyakorló szervek is élhessenek. Ez a gondolat teljesen ellentétes az alapjogvédelem rendszerével és visszaélésekre ad lehetőséget - mondta.

Szerinte a magyar kormánynak fontosabb, hogy az állam adott esetben jogvitát nyerhessen, mint az, hogy a magyar állampolgárok jogaik sérelme esetén védelmet kapjanak.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszüntetését hatalmas pálfordulásként értékelte a szocialista politikus a kormány részéről, hiszen néhány hónapja még a különálló közigazgatási bíráskodást erőltették.

Varga László megjegyezte: az átalakítás vesztesei a munkaügyi bíróságok, a munkajog egy komplex, speciális jogterület, ami különleges szakértelmet igényel.