DK: az indítványok nem felelnek meg a demokratikus jogállamiság követelményeinek

Földi Judit (DK) azt mondta, hogy a javaslatok átfogó reformokat irányoznak elő, amelyeknek az egyik legfontosabb eleme, hogy a nyilvántartás vezetésének feladata a bíróságoktól egy új, központi közigazgatási hatósághoz kerülne. Az indítványok alapján a teljes nyilvántartás felállítása jogi, informatikai és logisztikai feladat is egyben - osztotta meg meglátásait.

A jogi személyei nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat preambuluma és indoklása nem ad kielégítő választ arra, hogy miért kell megszüntetni a bíróságok hagyományos szerepét a nyilvántartás vezetésének során - mutatott rá a vezérszónok. Ahelyett, hogy a kapacitásokat erősítenék, a jogszabály új közigazgatási hatóságot hoz létre, aminek felállítása új erőforrásokat igényel - hangsúlyozta Földi Judit. A hatóság számára biztosított, az adatkör meghatározására vonatkozó rendeleti szintű felhatalmazás sérti az adatvédelemhez fűződő jogot - jelentette ki.

Bírálatként megjegyezte, az indítvány nem garantálja, hogy a civil szervezetek főbb adatai továbbra is elérhetőek lesznek egy azonosítás nélkül használható online keresőprogrammal.

A nyilvántartási kérelmek kockázatelemzése új és potenciálisan jogkorlátozó intézmény - szögezte le.

A tárgyalt törvényjavaslatok rendszerszinten gyengítik a civil szervezetek jogi mozgásterét, az állampolgári önszerveződés szabadságát és a bírói függetlenséget, az indítvány jelen formájában nem felel meg a demokratikus jogállamiság követelményeinek - foglalta össze gondolatait.

A KDNP támogatja a javaslatot

Vejkey Imre (KDNP) elmondta, az elmúlt időszakban felerősödött az a jogalkalmazói kívánalom, hogy a civil nyilvántartásban szereplő jogi személyek bejegyzése, változásbejegyzése a cégekhez hasonlóan gördülékeny módon mehessen végbe. Szó sincs tehát arról, hogy a javaslat a civil társadalom korlátozása lenne - hangsúlyozta.

A törvényjavaslat értelmében a jelenlegi törvényszéki bírósági nyilvántartások megszűnnének, és egységes hatósági nyilvántartás jönne létre. A nyilvántartó nem is a bíróság lenne, hanem egy új hatóság. Ugyanakkor a bíróságok szerepe nem szűnne meg, mert a törvényességi felügyeleti jogkör és a kiemelt nem peres eljárások, így különösen a jogutód nélküli megszüntetési eljárások lefolytatása továbbra is bírósági hatáskörben maradna - fejtette ki.

Koncepciós változásként értékelte, hogy a cégek és a civil szervezetek egységes nyilvántartásba kerülnének, valamint hogy a jelenleg bírósági hatáskörben lévő törvényességi és nyilvántartási, valamint regisztrációs feladatok szétválnának. Ezzel a nyilvántartási eljárás polgári nem peres eljárás helyett közigazgatási hatósági eljárás lenne, míg a törvényességi felügyeleti eljárás, valamint a jogutód nélküli megszüntetési eljárások, a nyilvántartás vezetéséhez kapcsolódó egyéb polgári nem peres eljárások továbbra is bírósági hatáskörben maradnának.

Hozzátette, a főszabálytól két alanyi kör tekintetében lenne eltérés: a bevett, illetve nyilvántartásba vett egyházak, vallási egyesületek bejegyzéséhez, változás bejegyzéséhez szükséges kérelmek elbírálása bírósági jogkörben maradna, csakúgy, mint a pártok bejegyzésével, a változás bejegyzésével kapcsolatos eljárások lefolytatása, valamint a nyilvántartásuk vezetése.

Elmondása szerint a cégek és a civil szervezetek tekintetében létrejön az egységes hatósági nyilvántartás, amelyet egy kormányrendeletben kijelölt új hatóság vezet központi szervként; ez a hatóság kizárólagos hatáskörrel és országos illetékességgel jár el. A távlati cél az, hogy a teljes jogi személyi kör adatai egységes nyilvántartásban legyenek megismerhetők, így egy későbbi ütemben további nyilvántartások adatait is bevonhatják - közölte.

Mi Hazánk: a változtatás szükséges, de más módon

Apáti István (Mi Hazánk) a változtatás szükségességével egyetértett, annak irányával azonban nem. Ritka ma az a bejegyzési kérelem, amely első körben sikerrel végződik, a jogi személyek számára valóban komoly próbatétel a bejegyzés. Tehát rendet kell ez ügyben tenni, ugyanakkor ez nemcsak jogalkotási, hanem informatikai fejlesztési kérdés is - jelezte.

Kétségtelennek nevezte, hogy egységesíteni kell a nyilvántartást, úgy vélte azonban, érdemesebb lenne ezt meghagyni a bíróságoknál egy új állami hatóság létrehozása helyett.

Kitért arra is: ahelyett, hogy törvényi szintre emelnék a szabályokat, inkább egy széles körű rendeletalkotási joggal "intézik el". Szerinte ennek oka a kiforratlan kormányzati elképzelésekből fakad. Hozzátette: a folyamat így kikerülne az Országgyűlés kontrollja alól.

Anomáliaként jelezte, hogy az ingatlan-nyilvántartásban található tulajdoni lap nem tartalmaz minden terhet, amely egy adott erdőtulajdont érinthet, bizonyos adatokhoz csak a nehezen elérhető Országos Erdőállomány Adattárból lehet hozzájutni. Szükséges lenne tehát a két nyilvántartás összevezetése - vetette fel.