KDNP: a jól működő állam irányába visznek a javaslat lépései


Hargitai János, a KDNP vezérszónoka felidézte: 2010. előtt széttagolt államigazgatás működött a megyékben, minden minisztériumnak megvoltak a szervezetei, de sokszor ezek nem kommunikáltak egymással. Ezért volt nagy áttörés az egységes kormányhivatali rendszer, majd a járási hivatali rendszer létrehozása - mondta.

Üdvözölte, hogy a javaslat az engedélyezések helyett egyre több ügyben a bejelentések felé "megy el", és egyetértett azzal is, hogy a szabálysértési ügyek egységesen a rendőrséghez kerülnek.

Az építési igazgatással kapcsolatban elismerte, hogy korábban itt "felemás megoldásokat" hozott létre a kormányoldal, a mostani módosítás viszont egységesíti a rendszert: a szabályozás marad az önkormányzatoknál, a végrehajtás pedig a kormányhivatalokhoz kerül.

Hangsúlyozta: ha az állampolgárok részéről a járási hivatalok, kormányablakok működésével szemben bizalom van, mert egyszerűek, átláthatóak az eljárások és garantált a jogorvoslat, akkor jól működik az állam. Hozzátette: a javaslatban megfogalmazott lépések mind ebbe az irányba mennek.


MSZP: nem lett egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb a közigazgatás


Hiszékeny Dezső (MSZP) arról beszélt, hogy azt ígérték, egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb lesz a közigazgatási rendszer, de ebből nem lett semmi, sőt drágább lett. Az állampolgárok megítélése szerint nem jó a közigazgatás működése, korábban ügyfélbarátabb volt a rendszer, elkötelezett a lakosság felé, de ez ma már nem igaz - mondta.

Úgy vélte, az előterjesztésben érthetetlen intézkedések is vannak, amelyek nem illenek a rendszerbe.

Szabó Sándor (MSZP) hangsúlyozta: jó a törekvés, hogy a kormányhivatalokban az ügyintézés a lakosság számára egyszerűsödjön, ez jó irány lehet, de korábban is ezt a célt hangoztatták, aztán mégsem sokat érzékeltek belőle.

Az építéshatósági eljárásokat illetően közölte: nincs oka, hogy ezek a kormányhivatalokhoz kerüljenek, ez a lépés azt mutatja, hogy az önkormányzatok jogfosztása folyamatosan zajlik.


DK: nem javulnak a közigazgatási szolgáltatások


Hajdu László (DK) kifejtette: hiába ez a cél, nem javulnak a közigazgatási szolgáltatások, az ügyfél nem kerül közelebb az ügye intézéséhez.

"Veszélyzónaként" értékelte, hogy bányászatról szóló törvényben a felszíni előkutatás előzetes bejelentése megszűnik, azt mondta, ez szinte hihetetlen, nagy veszélyei vannak.

Azt is kifogásolta, hogy több esetben megszűnik a fellebbezés lehetősége.

Ugyancsak felvetette, hogy a természetvédelemről szóló törvényt úgy módosítanák, hogy természetvédelmi bírságot csak a tulajdonosra lehet kiszabni, de meglátása szerint ez a magyar birtokviszonyokat figyelembe véve nehézségekbe ütközhet.


LMP: a legnagyobb probléma az önkormányzatiság leépítése


Csárdi Antal (LMP) elmondta: az előterjesztés legnagyobb problémája az önkormányzatiság leépítésének egyértelmű, tudatos szándéka. Egyre kevesebb dologba szólhatnak bele az önkormányzatok, egyre inkább jellemző a központosítás - vélte. Hozzátette: úgy tűnik, a feladatok elvonásával "báb önkormányzati rendszert" képzel el a kormány.

Kiemelte: kérdés, hogy ha október 13-án más eredmény született volna, akkor is itt lenne, vagy ebben a formában lenne itt ez az előterjesztés.

Kitért rá: borzalmas mennyiségű törvényt módosítanának egy ilyen salátatörvényben, a módosítások egy része helyes és előremutató változtatásokat tartalmaz, de ha végigmennek az összes módosításon, mindig előkerülnek kifogásolható elemek.


Miniszterelnökség: szolgáltató államot kell kialakítani


Tuzson Bence a vitára úgy felelt: egy szolgáltató állam kialakítása a cél, ami egyablakos ügyintézéssel átlátható módon működik, és csak akkor avatkozik be, amikor arra feltétlenül szükség van.

Elmondta: Ausztriában egy órát kell várakozni útlevélkészítéskor, míg nálunk ez az idő tizenöt perc. "Egy jól működő rendszert alakítottunk ki" - szögezte le.

A bejelentési eljárások esetében az államnak harminc napja van a döntése meghozatalára.

Az építésügy, mint hatósági ügy sosem tartozott önkormányzati hatáskörbe - mondta -, mindig is államigazgatási hatósági ügy volt. Helyesnek ítélte, ha ezen ügyeket az állam intézi.

Megmarad a mezőőri rendszer - válaszolta egy másik felvetésre -, csupán a finanszírozás átszervezése zajlik, az agrárkamara kap abban szerepet. Megjegyezte azt is: a környezet védelmi szintjének fenntartása alkotmányos kötelezettség, ehhez tartja is magát a kormány, sőt még növelni is kívánja a védelmi szintet.

Egy másik felszólalásra reagálva előrevetítette, hogy hamarosan megjelenik a földhivatali rendszer új koncepciója. Két éven belül egy, a mesterséges intelligencián is alapuló elektronikus nyilvántartási rendszert kívánnak létrehozni, ami rendkívül gyors tulajdoni bejegyzést biztosít majd.

Az évente végrehajtott 28 millió ügy 50 ezer fellebbezés mellett zajlik, vagyis nagy részükben felesleges a fellebbezési határidő kivárása - emelte ki.

Kijelentette: szűk szakmacsoportban indokolt egyes tevékenységes átruházása az államtól például szakmai kamarákra.

Visszautasította azt az állítást, hogy a kormányablakok rosszul működnének.



Az ülésen elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta.