MSZP: a Fidesz az öreg antidemokraták pártja



Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője arról beszélt: egyre "szürreálisabb", amit a fideszes kormánytagok és politikusok művelnek a jelenlegi szociális és egészségügyi "válsághelyzetben".

Kásler Miklós szakminiszter legfontosabb dolga az volt, hogy filmgyártási megállapodást írjon alá Szerbiával, Kövér László házelnök arra biztatta a titokszolgákat, hogy tekintsék ellenségnek, akik nyugatorientáltak, Orbán Viktor miniszterelnök pedig "szélsőjobbos, integrációellenes és szélsőséges nacionalista csoportot szervez", hogy "Putyin megbízásából belülről verje szét az Európai Uniót" - fogalmazott.

A Fideszt az "öreg antidemokraták pártjának" nevezte és úgy vélte: a kormánypárt ultranacionalizmusát, antidemokratikus berendezkedését nyugodtan nevezhetik hazafiatlannak, a megoldás pedig a kormányváltás lesz, egy szociális, esélyteremtő fordulattal.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára elképesztőnek nevezte, hogy a képviselő a lengyeleket Putyin-barátsággal vádolja.

Hangsúlyozta: az uniós tagság nemzeti érdek, de nem azt jelenti, hogy Magyarország nem emeli fel a szavát, ha nemzeti érdekekről van szó.

Kijelentette: amíg az ellenzék az előválasztással, lejáratókampányokkal és a járvány elleni védekezés akadályozásával volt elfoglalva, addig a kormány minden generáció számára többletforrásokat juttat, emeli a minimálbért és visszaadja a 13. havi nyugdíjat.



Jobbik: hibás a kormány járványkezelése



Rig Lajos (Jobbik) a kormány járványkezelését kritizálta. Szerinte az emberek egyre bizalmatlanabbak a kormánnyal szemben, így a járványkezelésben sem bíznak.

A képviselő - aki önkéntes mentősként dolgozik - úgy értékelt: túl sok volt a politikai döntés a járványban a szakmai helyett, keveset teszteltek, "sok volt a mutyi", így például túlárazták a lélegeztetőgépeket, nem volt egyenes a kommunikáció az oltásokkal kapcsolatban, és a mentők munkaszervezése sem megfelelő.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: a mentőszolgálat költségvetése 26 milliárd forintról 65 milliárdra nőtt 2010-hez képest, és 34 új mentőállomást is létrehoztak.

Hangsúlyozta: a képviselő állításaival ellentétben a WHO főigazgatója és európai igazgatója is elismerően nyilatkozott a magyar járványkezelésről és oltási kampányról, kiemelve, hogy Magyarország nem politikai alapú döntéseket hozott, hanem az emberi egészséget tartotta szem előtt.


KDNP: a költségvetés sikerrel vizsgázott


Hollik István (KDNP) azt mondta, hogy a 2021-es költségvetés a pandémia, az energiaválság és a migrációs nyomás árnyékában is sikerrel vizsgázott. A gazdaság a második negyedévben 18, a harmadikban pedig 6 százalék feletti növekedési ütemet produkált - emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy a kormány szakított a korábbi kabinetek megszorításokra épülő politikájával, ennek köszönhetően rekordot döntöttek a beruházások, miközben többen dolgoznak Magyarországon, mint a járvány előtt.

A kormánynak lehetősége van arra, hogy a nyugdíjprémium mellé jövőre visszaadja a teljes 13. havi nyugdíjat, a fiataloknak elengedje az szja-t, a családosoknak visszaadja az adójukat, és a minimálbért 200 ezer forintra növelje - sorolta Hollik István, megjegyezve: az ellenzék azonban folyamatosan támadta a költségvetést és annak minden elemét.

A válaszadó Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára azt felelte, hogy a kormány 2010 után a segélyalapú gazdaságpolitika helyett egy újfajta, munkaalapú gazdaságot kezdett felépíteni, mert a munkahelyteremtésben, a beruházások támogatásában, az adócsökkentésben és a családok támogatásában hisz.

A kabinet az elmúlt évtizedben válságálló gazdaságpolitikát hozott létre, a patrióta magyar gazdaságvédelem a koronavírus-járvány alatt is eredményes tudott lenni - szögezte le.

2013 óta a magyar növekedés minden évben meghaladja az uniós átlagot, 2013 és 2019 között az unióban a legjobb öt közé tartozott - hívta fel a figyelmet Schanda Tamás.


Fidesz: a fővárosban maffia működik


Böröcz László (Fidesz) azt mondta, hogy noha Karácsony Gergely főpolgármester tagadta, kiderült, hogy elkészült egy a fővárosi Városháza eladásáról szóló tanulmány, és még idén ősszel is tárgyalásokat folytattak a témában befektetői körökkel.

További kérdéseket vet fel Bajnai Gordon volt miniszterelnök felbukkanása, aki egy üzleti beszélgetés során elárulta, hogy mi a probléma az eladás körül menedzsment szempontból - fogalmazott a politikus.

Kiemelte, hogy Karácsony Gergely továbbra sem tudott megnyugtató válaszokat adni az ügyben, miközben kiderült, hogy a főváros tucatnyi ingatlant akar értékesíteni.

A képviselő szavai szerint a baloldali vezetésű fővárosban "maffia működik, jutalékos rendszerben és felosztják egymás között a piacot". A baloldal volt miniszterelnöke pedig tanácsokat ad befektetőknek, hogy hogyan üthetik nyélbe az üzletet - fűzte hozzá.

Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár válaszában azt hangsúlyozta, hogy amit a képviselő felvázolt, csak egy csepp a tengerben.

Ahol az elmúlt időszakban baloldali vezetést kapott egy térség, egy település, ott megmutatkozik, hogy mi várhatna az országra - tette hozzá.

Az államtitkár kijelentette, hogy a rendszerváltozás előtti és alatti, úgynevezett spontán privatizáció során, valamint a baloldali kormányok alatt a nemzeti vagyon neves elemei kerültek külföldi tulajdonba.