DK: sorozatos támadások érték a DK-MSZP-Párbeszéd szövetség aktivistáit



Varju László (DK) arról beszélt, hogy a múlt héten sorozatos támadások érték a DK-MSZP-Párbeszéd szövetség aktivistáit és politikusait. Közlése szerint Budapesten három helyszínen támadtak "felbérelt verőemberek" az ellenzéki aláírásgyűjtő pultokra, Jászapátiban pedig nyílt utcán verték meg a DK önkormányzati képviselőjét. "Beköszöntött a politikai erőszak kora Magyarországon" - értékelt az ellenzéki képviselő, aki szerint olyan gyorsasággal követték egymást az erőszakos esetek, hogy ezt nem lehet puszta véletlennek tekinteni.

A Fidesz hatalmára egyedül a legerősebb ellenzéki tömb pártjai jelentenek veszélyt, talán ezért kampányolhat háborítatlanul a "Fideszből érkezett egykori állami cégvezető", miközben ellenzéki aktivisták és politikusok lesznek a politikai erőszak áldozatai - jegyezte meg.

Szerinte a DK-MSZP-Párbeszéd szövetségé a legerősebb ellenzéki lista az európai parlamenti választáson, és soha nem látott esély van arra, hogy június 9-én elvegyék Orbán Viktor politikai többségét. Ha ez megtörténik, akkor előrehozott választásokat kell kiírni, mert a kormányoldalt már az erőszak sem menti meg - tette hozzá.

"Éhes disznó makkal álmodik" - reagált az elhangzottakra Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára, aki arra szólította fel Varju Lászlót, hogy ne a kormányoldalt vádolja erőszakkal, miközben papírja van arról, hogy ő maga követett el erőszakot.

A baloldal pártjairól azt mondta, hogy hazaárulásban versenyeznek egymással, Brüsszelben azon dolgoznak, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó forrásokat és háborúpártiak.


KDNP: a béke és a migráció az európai parlamenti választás tétje


Szászfalvi László (KDNP) azt hangsúlyozta: a közelgő európai parlamenti választás tétje a háború és béke kérdése mellett az is, "sikerül-e megtörni a bevándorláspárti elit egyeduralmát", amelyik nemrégiben olyan migrációs és menekültügyi paktumot szavazott meg, ami nem a megoldás, hanem a probléma része, rányomva a pecsétet a Soros-tervre, évi egymillió migráns beengedésére.

Európának a saját kihívásaira európai, keresztény értékeken alapuló választ kell adni, nem pedig globalista érdekcsoportok és embercsempész-hálózatok zsarolásának kitenni az európai embereket - fogalmazott a kereszténydemokrata képviselő.

Azt hangsúlyozta: ebben a magyar kormány példát mutatott a korábbi időszakban is, hiszen oda viszi a segítséget, ahol szükség van rá, eközben pedig az ország történetének legnagyobb humanitárius segélyakciójában támogatja az ukrajnai háború miatt arra rászorulókat.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt emelte ki: húsz évvel uniós csatlakozásunk után azt látjuk, hogy "az Európai Unió vezetői nem hisznek az európai emberekben", abban, hogy rájuk alapozva lehet építeni a kontinens jövőjét, így nem az ő családjaikban született gyermekekkel, hanem népességimporttal oldanák meg a földrész demográfiai problémáit.

Nem érték nekik az európai kultúra és az európai civilizáció - jelentette ki, szörnyűnek nevezve, hogy brüsszeli vezetők "egy távolról jövő, iszlám gyökerű kultúrára" cserélnék közös örökségünket, és ezzel a váltással biztosítanák, "hogy a baloldalnak legyen szavazóbázisa".


Fidesz: a NATO óriási lépésekkel megy a háborúba


Menczer Tamás (Fidesz) felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt kezdődött a veszélyek korszaka, amikor más vallású, kultúrájú emberek milliói indultak Európa felé, aztán megjelent a világjárvány, majd kitört a szomszédban, Ukrajnában a pusztító háború. Most azt látni, hogy a NATO óriási lépésekkel megy a háborúba; tegnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kiadta a parancsot: minden fegyvert Ukrajnának - mondta.

Ráadásul a lengyel és a francia elnök elkezdett atomfegyverekről beszélni - figyelmeztetett, hozzáfűzve: amit a szomszédban látni, az nemcsak háborús, hanem világháborús, atomháborús készülődés. Mindehhez "megkaptuk a nyakunkba" a háborúpárti "dollárbaloldalt" és a háborúpárti Brüsszelt is - fogalmazott.

Felidézte azt is, hogy Magyarország húsz évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz. Jelezte azonban: az akkori megállapodás arról szólt, hogy a tagállamok egymás tiszteletére alapozva építik Európa békéjét és jólétét, ehhez képest Brüsszelben a magyarokat nem tisztelik, támogatják viszont a háborút és a migrációt.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára emlékeztetett arra, hogy az uniós csatlakozást megelőző népszavazáson a magyarok 83 százaléka nyilvánította ki támogatását. Húsz évvel csatlakozásunk után sem az a kérdés, hogy Európa része kívánunk-e maradni, hanem az, hogy Európa önmaga akar-e maradni - hangsúlyozta.

Hozzátette: olyan Európát akarunk, amely nem megy felelőtlenül háborúba, nem enged be milliószám bevándorlókat és hisz a nemzetállamok erejében.

Európában komoly változásra van szükség - állapította meg, hangsúlyozva: június 9-én le kell váltani a háborúpárti és korrupt brüsszeli bürokratákat, és le kell váltani a háborúpárti "dollárbaloldalt" is.