A Jobbik a "mini-Dubaj" miatti kilakoltatásokról beszélt


Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szóvá tette, hogy a MÁV kilakoltatja a tervezett "mini-Dubaj" területén élő családokat, sajtóhírek szerint a kiköltözésre az érintettek 30 napot kaptak.

A képviselő elképesztőnek nevezte a helyzetet. Kijelentette: a kormány 300 milliárd forinttal támogatja a beruházást, de a lakhatást nemhogy nem teszi rendbe, hanem egyfajta "takarítással" kezdi az építkezést.

Azt mondta: egy 2300 milliárd forintos nagyberuházásnál 24 szolgálati lakást érintően is képesek arra figyelni, hogy a magyarokat kilakoltassák onnan. Azt hangsúlyozta: először a magyarok lakhatását rendezzék, amíg ez nem történik meg, addig nem lenne szabad külföldi beruházásokat támogatni! Kiemelte: a fenti összeget bérlakás építésére kellene fordítani. A magyarok védett státusza mellett érvelve arra is kitért, hogy magyar adófizetők pénzén ne lehessen vendégmunkásokat foglalkoztatni.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: a beruházás területén lakók jogszerű bérleti szerződéssel rendelkeztek, a felmondás is jogszerűen történt, annak idejét a szerződésben rögzítettek alapján határozták meg. Hozzátette: a MÁV a jogszerű folyamat során minden segítséget igyekezett és igyekszik megadni ahhoz, hogy a korábbi törvényes bérlői alternatív bérleti-lakhatási lehetőséghez jussanak.

A lakók jelentős része már elfogadta a felajánlott csereingatlant, több tucatnyian jelenleg is részt vesznek abban az egyeztetési folyamatban, amelynek részeként a vasúttársaság segítséget ad.

Kitért arra is, hogy a kormány számos módon igyekszik általánosságban is segíteni a lakhatást, ezt a célt szolgálja a csok plusz, a megújult falusi csok vagy a babaváró támogatás. A kormány 2015 óta több mint 3840 milliárd forinttal támogatta a lakhatást - jelezte.

Magyarországon a társadalom otthon alatt a magántulajdonú lakást érti, történelmi-tradícionális okok miatt a bérleti jogviszony nem egyenértékű a tulajdonnal - hívta fel a figyelmet.


MSZP az európai parlamenti választások tétjéről


Kunhalmi Ágnes (MSZP) a kormányfő március 15-i beszédét idézte, miszerint el kell foglalni Brüsszelt. Értékelése szerint a június 9-i EP-választáson Orbán Viktor (Fidesz) miniszterelnök és a szélsőséges pártok sikere a szociális Európát fenyegeti. A szociális kiadások növelése, szociális Európa nélkül nincs európai minimálbér, nyugdíj és európai családi pótlék sem - mutatott rá.

Orbán Viktor koncepcióját azért is veszélyesnek nevezte, mert szerinte hozzájárulhat a két- vagy többsebességes Európai Unió létrejöttéhez, hazánk az unió perifériájára sodródhat, elveszítheti Magyarország a neki járó forrásokat és a lehetőséget arra, hogy beleszóljon az érdemi döntésekbe.

Az EP-választások tétjének nevezte, hogy Orbán Viktor a szélsőjobboldali erőkkel szövetkezve ne építse le a szociális jólétet, ne akadályozza az EU reformját. Úgy látta, hogy az Európában újjáéledő nacionalista és határrevíziós törekvések és az ezáltal elérni kívánt középhatalmi státusz újabb Európán belüli háborúkhoz vezetnek majd.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: vitán felül áll, hogy a jelenlegi brüsszeli politikát meg kell változtatni. Kitért arra, hogy már a mostani válság előtt is jó pár olyan téma volt, amivel kapcsolatban Magyarországnak súlyos fenntartásai voltak. Szemben a korábbi megállapodásokkal, egyre több területen próbálnak Magyarországtól jogköröket elvenni.

Példaként említette a rezsitámogatást vagy a migrációs vitát. Azt mondta: utóbbi kapcsán 2015 óta óriási nyomás van Magyarországon, az agrárpolitikában elkezdték "fellazítani" a génmódosított élelmiszerek szabályozását. A családpolitika területén szintén folyamatos a nyomás. A kirobbant háború kapcsán semmilyen hatástanulmány nem volt a várható gazdasági hatásról, e téren a legnagyobb a stagnálás, visszaesés - fűzte hozzá.

A júniusi választásról azt mondta: most dől el, hogy a béke útját járja az unió vagy a háború ösvényére lép.


Momentum: erősítse meg a kormány a gyermekvédelmi rendszert!


Orosz Anna (Momentum) a bicskei gyermekotthon volt igazgató-helyettesének kegyelmi ügye miatt bírálta a kormányt. Szerinte a kabinet nem vállalta a felelősséget az ügyben, nem kért bocsánatot az áldozatoktól. Ehelyett "elvitette a balhét két nővel" - utalt Novák Katalin volt államfő lemondására és Varga Judit volt igazságügyi miniszter visszavonulására a közélettől.

Jelezte, hogy a Momentum gyermekvédelmi javaslatcsomagot nyújtott be az Országgyűlésnek, és arra szólította fel a kormányoldalt, támogassa az ebben foglalt intézkedéseket: erősítse meg a gyermekjóléti alapellátást, növelje a gyermekvédelemre jutó forrásokat, nevezzen ki gyermekjogi ombudsmant és növelje a gyermekjogi képviselők számát.

Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára válaszában egy "pedofil ügyet" kért számon Orosz Annán, amely az újbudai önkormányzat fenntartásában lévő óvodát érint.

Az államtitkár arra hivatkozott, hogy három évig a momentumos politikus volt a köznevelésért felelős alpolgármester a kerületben. Arra szólította fel az ellenzéki képviselőt, hogy mielőtt másokkal szemben vádaskodik, először ebben az ügyben szólaljon meg.