OGY - Krónika 2. rész (napirend előtt: posták, megélhetés, egészségügy)

Belföld, 2022.11.22

A kis posták ideiglenes bezárásáról, a megélhetési nehézségekről és az egészségügy átalakításáról is szóltak napirend előtti felszólalások az Országgyűlés keddi ülésén.



Jobbik: segíteni kell a kis posták nyitva tartását


Dudás Róbert (Jobbik) a posták bezárásáról azt mondta: mindenki a megoldást keresi, kivéve a magyar kormányt.

Emlékeztetett: már két javaslattal is élt a kis posták megtartása érdekében, ám a kormányoldal mindkettőt lesöpörte. Azt is, hogy a posta köteles legyen hivatalt üzemeltetni minden 500 főnél nagyobb településen, de azt is, hogy a Szerencsejáték Zrt. nyújtson támogatást a postáknak.

Felszólalásában az ellenzéki képviselő egy harmadik javaslattal is élt: az önkormányzatok számos helyen vennék át a posták üzemeltetését, ennek költségeit azonban csak kevesen tudják átvállalni. Ha a magyar állam nem tudja támogatni a veszteséges állami postát, az önkormányzatokat kötelessége támogatni - jelentette ki.

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár kijelentette: másban látják a magyar postával kapcsolatos teendőket. A posta előtt szerinte két fő feladat van: a korszerűsítés, valamint egy háborús infláció okozta helyzet miatti jelentős energiaáremelkedés.

A Magyar Posta a kezdetekkor nem egy önálló rendszer volt, hanem a Kárpát-medencére kiterjedő hálózat csonka töredéke - elevenítette fel. A kis posták bezárásáról szólva azt mondta: jelenleg csaknem 1250 településen működik mobilposta, nagy részük beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ahogy a postapartneri kapcsolatok is.

Mintegy 20 milliárd forintnyi energiatöbbletköltséget kell kezelni - ismertette az államtitkár. Amíg nem látható a háborús infláció mérséklődése és az energiaárrobbanás következménye, tavaszig 366 posta működését szüneteltetni kell. Ha azonban az önkormányzatok átvállalják a költségek felét, lehetőség lesz ezek üzemeltetésére - közölte.


Momentum: szemfényvesztés a "Fidesz-csoda"


Lőcsei Lajos (Momentum) szerint a kormányoldal próbálja elhitetni a családokkal, hogy amit tizenkét év alatt elértek, az a "Fidesz-csoda", hogy "kánaánt" teremtettek. Valóban vannak pozitív intézkedések, például a családtámogatási rendszer egyes elemei - ismerte el -, ugyanakkor szemfényvesztésnek nevezte azt állítani, hogy egy család tizenkét év alatt egyről a kettőre tudott lépni.

Arról már nem beszélnek, hogy történelmi lehetőségek álltak a kezükben; nem említik, hogy meg volt a lehetőség arra, hogy a családok akár háromra, négyre juthassanak - értékelt.

Szerinte a kabinet felélte a magyarok jövőjét, amikor többet költött focira, mint oktatásra. Azt mondta: a kormány nem nemzeti, de nem is keresztény. Jelenleg ugyanis családok ezrei gondolkodnak az ünnepek előtt, hogy fűtsenek vagy egyenek, mert mindkettőre nem telik a rossz gazdaságpolitika, a "Fidesz-felár" miatt - fogalmazott.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt válaszolta: az elmúlt évtizedben a nélkülözők száma Magyarországon csökkent a negyedik legnagyobb mértékben az unióban.

Ennek oka, hogy a kormány munkára, adócsökkentésre és beruházásra épülő politikát hirdetett a korábbi, segélyezésen alapuló politika helyett. Sorolta a családpolitikai intézkedéseket, a többi között a szociális támogatások megháromszorozását említette.

Nincs olyan ország Európában, amely az átlagbérhez képest nagyobb arányú rezsitámogatást nyújt, mint Magyarország - folytatta, és rámutatott: jelenleg minden országban a rezsiszámlák kifizetése a legnehezebb feladat jelenleg. Emlékeztetett, hogy az ellenzék korábban szemfényvesztésnek minősítette a rezsicsökkentést.

Azt is felrótta a politikusnak, hogy párttársai még szigorúbb szankciókat követeltek, valamint fegyverfelajánlást Ukrajna számára. Pedig a háborúnak az vethet véget, ha kevesebb fegyver ropog és kevesebb szankció lesz. A háború és a szankciók miatt ugyanis ma minden európai szegényebb, mint egy éve - jelentette ki az államtitkár.


MSZP: az egészségügy összeomlott


Gurmai Zita (MSZP) a magyar közoktatás napján a többi között arról beszélt, hogy válságban van a jelenlegi oktatási rendszer. Azonnal emelni kell a pedagógusok bérét, az alaptantervet hatályon kívül kell helyezni, nagyobb szakmai önállóságot kell biztosítani a tanároknak, és csökkenteni kell a bürokratikus terheket - sorolta a követeléseket.

Szerinte az egészségügy is összeomlott, ezt bizonyítja egy nemrég benyújtott törvényjavaslat. A szerint ugyanis a betegeket a hozzátartozók ápolhatják, ha nincs elég pénzük. Feltette a kérdést: mire szedik be az adókat és járulékokat?

Az ellenzéki képviselő azt mondta, elüldözték az orvosokat és ápolókat, az egészségügyre szánt pénzt pedig ellopták. Mindezek vesztesei a betegek és családtagjai lesznek, ennek pedig tragédiák sora lesz a következménye. Betegek sokaságát akarják kitenni a kórházak ápolási osztályáról - hangoztatta.

Rétvári Bence szerint a képviselő a "kamuvideós" Korózs Lajos babérjaira tör, amikor azt mondja: a magyar kórházakban az orvosok olyan döntéseket hoznak, hogy hazaküldenek ápolásra szoruló betegeket.

Ennél alaptalanabb vádaskodás a járvány alatt sem hangzott el, de az élet akkor is cáfolta őket, ahogy most is - hangsúlyozta.

Akinek orvosi ellátásra van szüksége, kórházban fog gyógyuli, akinek szociális gondoskodásra, az szociális intézményekben - jelentette ki az államtitkár.

Emlékeztetett, hogy a szocialista kormányok kórházakat zártak be. Szerinte ez a programjuk továbbra is megvan. Vizitdíjat, kórházi napidíjat vezettek be, és piacosították volna az egészségügyet - rótta fel.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!