MSZP: a bírói függetlenség első garanciáit teremtené meg a javaslat



Tóbiás József, az MSZP vezérszónoka elmondta: nem helyes azt a látszatot kelteni, mintha már az eredetileg elfogadott szöveg is tartalmazott volna garanciákat a bírói függetlenségre, ugyanis azok csak a mostani javaslatban jelentek meg, a Velencei Bizottság állásfoglalásának hatására.

Úgy fogalmazott, értékelendő, hogy a kormány meghallotta a Velencei Bizottság észrevételeit és elkezdte integrálni azokat a javaslatba, de nem elegendő csak néhány ajánlást átvenni. Olyan javaslatra van szükség, amely megteremti a bírói függetlenség tényleges garanciáit - jelentette ki.


DK: további garanciák kellenek a jogbiztonság erősítéséért



Gréczy Zsolt (DK) hangsúlyozta: a magyarok nem érzik a jogbiztonságot Magyarországon, ezért a javaslat további módosításaira és több garanciára van szükség, hogy a választópolgárok jogbiztonságba vetett hite erősödjön.

Úgy látja, míg a kormány korábban azt gondolta, mindegy, milyen kifogásokat fogalmaz meg az ellenzék, a közigazgatási bíróságokról szóló törvény úgy jó, ahogy van, a Velencei Bizottság véleménye nyomán kiderült, hogy ez nincs így.


Párbeszéd: "Fidesz-bíróságok" jönnek létre


Tordai Bence (Párbeszéd) "Fidesz-bíróságoknak" nevezte a felállítandó intézményeket, amelyek szerinte nem lesznek függetlenek. Kijelentette: nem igazságszolgáltatási, csak jogszolgáltatási rendszer jön létre.

Felidézte azt is, hogy az eredeti jogszabály elfogadása napján szerinte az ülést levezetése törvénytelen volt, ezrét úgy vélte, hogy az akkor megszavazott jogszabály is közjogilag érvénytelen.

Hangot adott aggodalmának, miszerint túl nagy hatalmat helyez az előterjesztés az igazságügyi miniszter kezébe.



Független: az intézmény nem lesz független


Bősz Anett független képviselő már a napirendi pont címét is abszurdnak nevezte, mert szerinte az intézmény a függetlenség teljes hiányát hordozza magában.

Kifogásolta, hogy mindössze öt nap állt rendelkezésre a társadalmi vitára, és teljesen elfogadhatatlannak nevezte a közigazgatási bíróságok intézményét.

Gyalázatnak nevezte a jogszabály "kozmetikázását", amely nem teljesíti a hatalmi ágak szétválasztásának követelményét.


LMP: csorbul a függetlenség


Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a bíróságok függetlenségét csorbítja a törvény. A változtatás számos pontját üdvözlendőnek ítélte, de úgy fogalmazott, a probléma vele az, ami nincs benne.

Pártja módosító javaslatait ismertetve elmondta: azt szeretnék, ha nem lehetne közigazgatási bíró az, aki a kinevezése előtti öt évben pártpolitikában vett részt.


Jobbik: a miniszter döntése szubjektív


Varga-Damm Andrea (Jobbik) a miniszteri döntéssel szembeni jogorvoslati lehetőség mikéntjét kifogásolta. Mint mondta, az érintettek csak objektív szempontok alapján emelhetnek kifogást, miközben a miniszteri döntés szubjektív.


Kormány: a közigazgatási és munkaügyi bíróságok jelenleg is működnek


Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy már az eredeti javaslat is teljes mértékben kiállta a nemzetközi összehasonlítás próbáját.

A kormánynak nem volt elég ideje a szükséges egyeztetésekre, ugyanakkor a Velencei Bizottság döntése előtt jelezni akarták, hogy mely pontok kerülnek a parlament elé - emelte ki.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok jelenleg is működnek a bírósági szervezeten belül, az ott dolgozó bírák pedig egy egyszerű átjelentkezéssel átmehetnek a közigazgatási rendszerbe - közölte.


Fidesz: a Velencei Bizottság öt pontos ajánlást tett


Az előterjesztők nevében felszólaló Hende Csaba (Fidesz) azt mondta, azért nem csatolták a Velencei Bizottság ajánlásait a törvényjavaslathoz, mert az nem lett volna házszabályszerű.

A Velencei Bizottság öt pontban sorolta fel észrevételeit és ajánlásait, de ezekben nem a közigazgatási bíráskodás létjogosultságát kifogásolták, hanem csak egyes részkérdéseket érintettek - hangsúlyozta. A képviselő hozzátette, hogy mind az öt ajánlást befogadták.

Az eredeti törvényben, amit most módosítanak, az szerepel, hogy a személyi tanácsnak öt bíró és négy nem bíró a tagja, ugyanis a tanács elnöke is bíró - hívta fel a figyelmet. Ez most úgy változik, hogy a testületnek hét bíró és négy nem bíró tagja lesz - emelte ki. A tagok közül hatot a közigazgatási bírák a saját soraikból választanak - mutatott rá.

Az EU tagállamainak több mint a felében önálló, független közigazgatási bírósági szervezetrendszer működik - szögezte le Hende Csaba.