TV műsor

OGY - Krónika 4. rész (agrártörvények, fogyatékkal élők jogai)

Belföld, 2021.04.30

Az agrártárgyú törvények módosításának vitája után péntek délután az Országgyűlés áttért a fogyatékkal élők jogairól szóló jogszabály megváltoztatásának tárgyalására.



Képviselői felszólalás


Czerván György (Fidesz) a beruházások fontosságáról beszélt. Azt mondta, a cél, hogy a más célú hasznosítás az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken történjen, ha erre nincs más terület. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy minél kisebb termőterület essen ki emiatt a termelésből.

A napenergiatermelés fejlesztésekor elsődlegesen a barnamezős területeket kell igénybe venni - hangsúlyozta -, ilyenkor a földtörvényt nem is kell alkalmazni. Az engedély alól a termőföld akkor mentesül, ha kis kapacitású erőműparkot hoz létre a tulajdonos. Ez lehetővé teszi számára a több lábon állást - fejtette ki.


Agrárminisztérium: növekszik az agrárkárok értéke


Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára megerősítette: az elmúlt harminc év során több százezer hektár került ki a mezőgazdasási művelésből. Ezen területek nagy része jelentős részben az infrastruktúra fejlesztését szolgálta.

A parlagfűről szólva azt mondta: a kormány és a gazdálkodók sokat tettek ezen a téren, de mint mondta, szerinte nem a mezőgazdaságban van a legnagyobb parlagfű-fertőzés. Az önkormányzatok felelősségéről beszélt.

A kárenyhítési alapba befolyó összeget azért kell növelni, mert az elmúlt időszakban növekedett a károk együttes összege - ismertette. Tavaly például "kimerült a kassza", több kár keletkezett, mint amekkora keret rendelkezésre állt.

Beszámolt arról, hogy a tárca nemesítési programot indít a veszélyeztett fajtáknál. Ennek szükségességéről szólva példaként a barackot hozta, amiből a gazdák egyre inkább átvették a mediterrán fajtákat, azok azonban nem bírják ki a hazai mínusz fokokat, így az utóbbi években jelentősen nőtt a fagykár.

Kijelentette: soha nem látott erdőtelepítési program zajlik az országban.

Az ülésen elnöklő Brenner Koloman a vitát lezárta.


Fogyatékkal élők jogai


Tapolczai Gergely fideszes előterjesztő elmondta: két törvényt változtatna meg. A fogyatékossággal élők jogairól szóló módosítása a vakvezető kutyák képzését segíti. Európában több mint száz éve képeznek vakvezető kutyákat, Magyarországon azonban csak 1978-ban indult el ez a képzés. Azóta csaknem ezer kutyát képeztek ki, jelenleg mintegy nyolcvanan veszik igénybe az állatok segítségét - ismertette.

A jelnyelvi törvény változtatásának célja, hogy a miniszter rendeletben állapítsa meg a jelnyelvi tolmácsok képzésének speciális követelményeit, ugyanis az új szakképzési struktúrában csak a megfelelő szabályozással lehet ezt garantálni.

Javaslatokat tett az igénybe vehető jeltolmácsolási keretek növelésére az óvodáktól az egyetemekig, de akár a munkavállalók számára is. Mint mondta, ez elősegítené a hallássérültek iskolázottabbá válását.

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára felidézte a jelnyelvi törvény születését és fejlődését. Elmondta azt is, hogy a tavalyi módosítás egyik legfontosabb eleme volt, hogy már államilag elismert nyelvvizsga tehető a jelnyelvből.

Most a kommunikációs jogok széleskörű biztosítását teremtené meg a változtatás. Elősegíti, hogy a siketek már kisiskolás koruktól ne szenvedjenek hátrányt - ismertette.

Tapolczai Gergely (Fidesz) kiemelte: sok tennivaló van még a területen, de az eredményekből folyamatos fejlődés, előrelépés látszik. A fogyatékosságügy számíthat a Fideszre - jelentette ki, megerősítve, hogy a nagyobbik kormánypárt frakciója támogatja az előterjesztést.

Brenner Koloman (Jobbik) üdvözölte, hogy a törvényjavaslat szakaszosan megnöveli azokat az óraszámokat, amikor a jelnyelvi tolmácsolást biztosítani kell.

Ezt a képviselő fontos lépésnek nevezte annak érdekében, hogy a jelnyelvet használók közössége még jobban tudjon integrálódni, majd a Jobbik frakció támogatásáról biztosította az előterjesztést.

Harrach Péter (KDNP) a szolidaritás dokumentumának nevezte a javaslatot. A módosítás a jelnyelven kommunikáló nyelvi kisebbség jogainak érvényesítését és társadalmi kapcsolataik erősítését szolgálja - hangsúlyozta.

Jelezte: a KDNP frakciója támogatja a javaslatot.

Varga László (MSZP) is képviselőcsoportjuk számára támogatandónak nevezte a törvénymódosítást, mellyel tovább bővülnek a fogyatékkal élők számára biztosított szolgáltatások.

Megjegyezte: a kormány korábban is cselekedhetett volna. A képviselő fontosnak tartja, hogy a kormány komolyan vegye a fogyatékkal élő embereket, és minél előbb vezesse be az intézkedéseket. Ezért egyes rendelkezések 2022-es és 2023-as hatálybalépésének előrehozását javasolta.

Sebián-Petrovszki László (DK) hangsúlyozta: kormányzati feladat az esélyegyenlőség megteremtése és növelése, a törvényjavaslatot jó irányba tett jó lépésnek, egy támogatható előterjesztésnek nevezte.

Felvetette, hogy az érintett gyermekek szüleinek ingyenes jelnyelvi képzést nyújthatna a kormány, valamint a rokkantnyugdíjasokat például hozva azt mondta: más típusú fogyatékkal élőknek is szüksége lenne segítségre.

A vita lezárása előtt zárszavában Tapolczai Gergely köszönetet mondott az összes frakció elhangzott támogatásáért. Az ellenzéki javaslatokra reagálva közölte: a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége most is biztosít ingyenes jelnyelvi tanfolyamot az érintett gyermekek szüleinek, a hatályba lépés pedig az érdekvédelmi szervezetekkel közösen lett meghatározva a jelnyelvi tolmács képzéshez igazítva.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!