Harmadik országok nevében végzett érdekképviselet átláthatósága


Hörcsik Richárd (Fidesz) az Európai Ügyek Bizottsága nevében előterjesztőként a javaslat céljaként jelölte meg, hogy kimondja az Országgyűlés: a harmadik országok nevében végzett érdekképviseletek átláthatóságát célzó, harmonizált belső piaci követelmények megállapítására vonatkozó uniós irányelvtervezet sérti a szubszidiaritás elvét.

Kifejtette: jelenleg 15 tagállamban van átláthatósági nyilvántartás, 12 tagállam nem szabályozza az érdeképviseleti tevékenységek átláthatóságát. Ezen a helyzeten változtatna az Európai Bizottság jogszabály-tervezete, amely az érdekképviseleti tevékenység átláthatóságát növelné a harmadik országok nevében végzett lobbitevékenységek esetében.

A probléma az, hogy az irányelv tervezetének nem volt és nincs helyes jogalapja, a kibocsátás legfontosabb előfeltétele hiányzik - mondta.

A bizottság a harmadik ország nevében végzett lobbitevékenységekre is a belső piaci logikát kívánja alkalmazni, mintha e szolgáltatás minden eleme határon átnyúló jellegű tevékenység lenne - tette hozzá.

A jogalap azért sem megfelelő - magyarázta -, mert a lobbitevékenység időszakos, alkalomszerű és helyi jellege miatt az egyéb uniós szolgáltatásoktól eltérő jellegű.

Hiányzik e területen az uniós hatáskör is, az érdekképviseletek szabályozása tagállami hatáskörbe tartozik. Gúzsba kötnék a tagállamokat, akár fontos ez a terület számukra, akár nem - tette szóvá.

A brüsszeli végrehajtó testület ismét ott akar új hatáskört szerezni, ahol a szerződések értelmében semmilyen joga nincs. Tagállami hatáskört vonna el olyan területen, ahol a tagállami szabályozás elegendő és megfelelő - összegzett a fideszes politikus.

Megjegyezte: több mint egytucat tagállam vizsgálati fenntartásokat fogalmazott meg a javaslattal összefüggésben.


Kormány


Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára a kormány nevében elmondta: az Európai Bizottság 2023. decemberében hozta nyilvánosságra a demokrácia-védelmi jogalkotási csomagot, amelynek egyik eleme a harmadik országok érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságáról szóló irányelv-tervezet.

Abszurdnak nevezte, hogy a brüsszeli bürokratáknak hirtelen nagyon fontos lett az átláthatóság, miközben a magyar szuverenitás-védelmi törvény kapcsán kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen.

Úgy tűnik, számukra csak az a jó szuverenitásvédelem, ami a brüsszeli szuverenitást védelmezi és szembe megy a nemzetállamok önrendelkezésével - értékelt.

Ráadásul akkor hallgattak Brüsszelben, amikor kiderült, hogy a magyar baloldal külföldről finanszírozva dollármilliókat költött el a magyar kormány megbuktatására a választási kampányban. Akkor nem volt fontos az átláthatóság és felháborodtak, amikor a magyar kormány bezárta a kiskapukat a guruló dollárok előtt - jegyezte meg.

A bizottsági javaslatról szólva rámutatott: az olyan tagállami hatásköröket szabályozna, amelyek jelenleg - legalábbis Magyarországon - elég jól szabályozottak. Az irányelv-tervezet jogalapja nem megfelelő, az egységes piac működésének az egységesítésére alkotna szabályokat a bizottság.

A szabályozandó terület nem tartozik az unió hatáskörébe, a kormány támogatja az Európai Ügyek Bizottságának álláspontját - közölte.



Fidesz: a Szuverenitásvédelmi Hivatal szigorúbban ellenőrzi a harmadik országok befolyásolási kísérleteit



Halász János (Fidesz) értékelése szerint az Európai Bizottság (EB) indokolatlanul el akarja venni a tagállamoktól a döntéshozatalt egy olyan területen, ahol a tagállami szabályozás hatékony és elegendő. Hozzátette: a Fidesz üdvözli és egyetért az Európai Ügyek Bizottságának állásfoglalásával, miszerint az irányelvtervezet sérti a szubszidiaritás elvét.

Hozzátette: ez az elv kiemelt fontosságú és nem engedhetik meg, hogy az Ursula von der Leyen vezette EB ezt figyelmen kívül hagyja. Sajnálattal állapítják meg - folytatta - , hogy az ellenzéki pártok uszítanak és a magyar emberek érdekeit veszélyeztetik; szándékos aknamunkájukkal az unión keresztül zsarolják a magyar kormányt annak migrációs, békepárti és genderpolitikája miatt. Hozzátette: érthető, hogy ellene szavaztak a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításának, amely a bizottság javaslatánál szigorúbban ellenőrzi a harmadik országok befolyásolási kísérleteit.

Halász János szerint számos más tagállam is aggályosnak gondolja a rendelettervezetet, amely szükségtelen és hibás a jogalapja, túlzott szabályozást foglal magába és hiányzik a hozzáadott értéke.