OGY - Krónika 5. rész (azonnali kérdések)

Belföld, 2019.06.24

Az élelmiszerárakról, az atomenergiáról, a klímaváltozásról és a személyes adatok védelméről volt szó az azonnali kérdések során hétfőn az Országgyűlésben.



DK: egyre drágulnak az élelmiszerek


Gréczy Zsolt (DK) az élelmiszerek árának emelkedésére hívta fel a figyelmet. A paprikás krumpli készítéséhez szükséges összetevők 2010-es és idei árait hasonlította össze, és azt mondta: egy adag ára 228 forint volt 2010-ben, most viszont 650 forintba kerül.

Az ellenzéki politikus azt kérdezte, mit kívánnak tenni az árak megfékezése érdekében?

Varga Mihály pénzügyminiszter csúsztatások tömegének nevezte az elhangzottakat. Felhívta a figyelmet, hogy a Gyurcsány-kormánnyal ellentétben a mostani kormány nem veszi el a 13.havi nyugdíjat, a 13 havi fizetést a közszolgálatban, és nincs 12 százalékos munkanélküliség sem.

Azt nem tudja, Gréczy Zsolt hová jár vásárolni, de az árak, amiket felsorolt biztosan nem felelnek meg a valóságnak - fűzte hozzá.


LMP: mire alapozza a kormány, hogy az hogy az atomenergia biztonságos?


Keresztes László Lóránt (LMP) kijelentette, hogy az atomenergia használata, a kormányzati állításokkal ellentétben, súlyos kockázatokat rejt magában. A paksi atomerőmű üzemzavarait soroló képviselő azt mondta, hogy még mindig rendszeresek a meghibásodások és az előre nem látható esetek.

2013. óta hány meghibásodás történt Pakson és mire alapozza a kormány, hogy az atomenergia biztonságos - kérdezte a politikus.

Kovács Pál, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár azt felelte, az atomenergia biztonságos, ennek bizonyítéka az, hogy a paksi erőművet 37 éve folyamatosan biztonságosan üzemeltetik. Európa akkor lesz zöld, ha a meglévő atomerőművek élettartamát meghosszabbítják és újabb atomerőművek épülnek - szögezte le.

Az új paksi blokkok a legbiztonságosabb technológiát képviselik és a projekt a legszigorúbb feltételeknek is megfelel - nyomatékosította szavait.


Párbeszéd: a kormány megvétózta a karbonsemlegességről szóló kezdeményezést


Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt mondta, hogy a kormány megvétózta azt a javaslatot, ami 2050-re karbonsemlegessé tette volna az Európai Uniót.

A politikus elkeserítőnek nevezte, hogy éppen azon a héten akadályozták meg az indítvány elfogadását, amikor az extrém időjárás miatt házakat, utakat tett tönkre az esővíz. Hozzátette, a jövőben még nagyobb számban jelentkeznek majd extrém időjárási jelenségek.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára azt felelte, hogy Magyarország klímaváltozás hatásainak való kitettsége jóval nagyobb, mint az ország tényleges felelőssége a klímaváltozás előidézésében.

Magyarország 2020-ra és 2030-ra is ambiciózus célokat tűzött maga elé a megújuló energiatermelés, az energiahatékonyság és az üvegházhatású gázok kibocsátása elleni fellépés terén - hívta fel a figyelmet.

Az éghajlatváltozás elleni fellépés elvi alapja, hogy a jövő nemzedék számára tiszta vizet, környezetet és levegőt kell biztosítani - mondta.


Fidesz: milyen eszközökkel biztosítható a személyes adatok védelme?


F. Kovács Sándor (Fidesz) azt kérdezte, hogy milyen eszközökkel biztosítható a személyes adatok védelme?

A politikus arra hivatkozott, hogy a független Hadházy Ákos egy "aláírásgyűjtésbe kezdett", amelynek során magyar állampolgárok kényes adatai "homályos hátterű külföldi" szervezetekhez és cégekhez kerültek.

Milyen eszközökkel biztosítható a magyar állampolgárok kényes és személyes adatainak védelme - kérdezte a képviselő.

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára azt felelte, hogy az általános adatvédelmi rendeletet 2018. májusa óta kötelező alkalmazni az uniós tagállamokban. A rendelet szerint a személyes adatokat csak jogszerűen, tisztességesen, az érintettek számára átlátható módon lehet kezelni - emelte ki.

A rendelet meghatározza, hogy a személyes adatokat milyen jogon lehet kezelni és gyűjteni - hangsúlyozta.


Jobbik: a Balaton mindenkié?


Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) arról beszélt, hogy tavaly év végén a kormánypárti többség módosította a Balaton-törvényt és azóta az önkormányzatok és az állam kiemelt fejlesztési területeket jelölhetnek ki. Eltűnnek a strandok, a kempingek és a nádasok és közben vitorláskikötők, luxusvillák, parti szállodák jelennek meg a helyükön. Hamarosan Keszthelyen is egy újabb vízparti strand tűnik el - tette hozzá.

A Balaton valóban mindenkié - kérdezte.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára leszögezte, hogy a Balaton továbbra is mindenkié. A politikus úgy fogalmazott, hogy a törvény elfogadásakor, tavaly decemberben az ellenzék a rendbontással volt elfoglalva. A jogszabály megőrizte és megerősítette a Balaton védelmére szolgáló további rendelkezéseket - hangsúlyozta. A törvény új védelmi szabályokat is bevezetett, ugyanis a zöldterületek, strandok és kempingek együttes hossza nem csökkenthető - hangsúlyozta.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!