Sporttörvény


Dunai Mónika, a törvényalkotási bizottság fideszes előadójaként elmondta: a jelenlegi hatályos szabályozás hátrányosan érinti azon olimpiai érmeseket, akik egynél több érmet nyertek hazánknak, függetlenül attól, hogy arany, ezüst, vagy bronzéremről van-e szó. Kifejtette: a többszörös aranyérmesek az első aranyérem után járó olimpiai járadék 20 százalékát kapják. A többi aranyérmük és még a bajnokok ezüst és bronzérmei nincsenek figyelembe véve. A több ezüst és bronzéremmel rendelkezők pedig egy érem után részesültek eddig járadékban - ismertette. Kiemelte: ezt a helyzetet kezeli a módosítás, amely minden egyes érmet teljes mértékben méltányol, és minden érem után jogosultak lesznek a sportolók a járadék teljes összegére. Ezzel is elismerik valamennyi érem mögött a kivételes sportemberi teljesítményt. A javaslattal rendezik az 1984 előtti érmes paralimpikonok helyzetét is, 1955-től válnának jogosulttá az érmesek a juttatásra - jelezte. Kitért arra is, hogy az olimpiai járadék hivatalból és nem kérelemre kerülne megállapításra, s rendezik az edzők helyzetét is, továbbra is jogosultak lesznek járadékra, de ez a helyezés utáni összeg száz százaléka lesz.

Szabó Tünde sportért felelős államtitkár rámutatott: a kimagasló sporteredmények elismerése fontos feladat. Célként jelölte meg, hogy a Magyarországnak dicsőséget hozó sportolók méltó elismerést kapjanak. Az olimpia és paralimpia mellett a sakkolimpián, és a siketek olimpiáján elért eredményeket is honorálja az állam.

Kitért arra is, hogy az új szabályozással a fentieken túl az özvegyi járadék mértéke is növekszik majd. Az edzőknél a változtatás esetenként 50 százalékos emelést is jelent - közölte. A Nemzet Sportolója címmel járó életjáradék mellett az arra jogosult részére az olimpiai járadék is folyósítható lesz.



Belügyi tárgyú törvények



Vécsey László, (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója a 32 jogszabályt módosító javaslatból azt a változást emelte ki, amely lehetővé teszi a fővárosban a közterület-felügyelet, a személyszállítási szolgáltató és a közút kezelője által rögzített felvételek esetében a kép és a hangfelvételek központi tárhelyen tárolását.

Varga László (MSZP), a bizottság kisebbségi véleményének előadója elfogadhatatlannak nevezte az előterjesztést, ugyanakkor szerinte egy ügyben részben történt előrelépés: a korábban engedély nélkül épített kutak engedélyeztetési határidejét 2020. végéig tolják ki. A képviselő sürgette, hogy a tavaszi ülésszakon vízgazdálkodásról szóló törvény átfogó módosításával rendezzék ezt a kérdést.

Az elnöklő Latorcai János lezárta a vitát.

Kontrát Károly a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára zárszavában jelezte: a beérkezett 14 módosító indítványból hatot teljes egészében vagy pontosításokkal támogatott a kormány, így például azt, amely az önkormányzati bérlakásokban lakók számára is ingyenessé teszi a kéményseprést.

A kutak engedélyezésével kapcsolatban elmondta: a javaslat lehetőséget teremt arra, hogy 2020 végéig olyan törvény fogadjanak el, amely a magyar emberek érdekeit szolgálja, megfelel az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök elvárásainak is. Jelezte: a szaktárca készen áll arra, hogy az ügyben egyeztessen a parlamenti pártokkal.



Egyes migrációs tárgyú és kapcsolódó törvények



Fazekas Sándor, (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója szerint a javaslat szerint bővülhet az idegenrendészeti és menekültügyi hatóság ellenőrzési jogköre, valamint a magyar állampolgárok harmadik országbeli családtagjai a jövőben nem bírnak a szabad mozgás és a tartózkodás jogával, így rájuk - más EU-s tagállamok szabályozásához hasonlóan - a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó általános szabályokat alkalmazni.

Az elnöklő Latorcai János, képviselői felszólalás hiányában lezárta a vitát.

Kontrát Károly belügyi államtitkár zárszavában azt emelte ki, hogy a javaslat biztosítja a jogellenes bevándorlás elleni hatékony fellépést, így hozzájárul Magyarország biztonságának növeléséhez. Elmondta: négy módosító indítvány érkezett az előterjesztéshez, amelyeket figyelembe vettek, és egyetértettek egy ellenzéki módosító javaslattal is, amely az egyéb célú tartózkodási engedélyre vonatkozó szabályozás elhagyását indítványozta.



Rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló és más kapcsolódó törvények


Vécsey László (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója azt mondta: a javaslat célja a rendvédelmi ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak és kormánytisztviselők új jogállási törvényének megalkotása, amely hosszú távon biztosítja a stabil, kiszámítható életpályát, és a kellően rugalmas foglalkoztatási keretet.

Az elnöklő Latorcai János, képviselői felszólalás hiányában lezárta a vitát.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára szerint az új szabályozás mintegy 12 ezer rendvédelmi alkalmazott bérpozícióját javítja és stabilizálja jogviszonyukat.