2020-ra negyven százalékkal nőnek a hallgatói normatívák


Rétvári Bence, az Emmi államtitkára az egyik legfontosabb módosításnak nevezte, hogy az egy főre megállapított hallgatói normatíva az évenkénti 119 ezer forintról jövőre 128 ezer 520 forintra, 2020-tól pedig 166 ezer 600 forintra nő. Ez 40 százalékos emelkedést jelent - hívta fel a figyelmet.

Arra is kitért, hogy a doktori képzések állami ösztöndíjas résztvevőinek létszámát 1300 főről kétezerre növelik.

A kormány azt is javasolja, hogy a felsőoktatási felvételi eljárásokkal szembeni jogorvoslati eljárások során a bíróságok legkésőbb 45 nap alatt hozzanak döntést - közölte.

A kabinet kezdeményezi, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemet nyilvánítsák kiemelt egyetemmé - mondta.

A rektorok és a kancellárok kettős vezetéséből fakadó tapasztalatok alapján az indítvány pontosítja a munkáltatói jogkör gyakorlására és a kancellári pályázatokra vonatkozó szabályokat - emelte ki Rétvári Bence.


Fidesz: alapvetően technikai módosításokról van szó


Pósán László (Fidesz) azt mondta, hogy alapvetően technikai módosításokról van szó, nem pedig átfogó szakpolitikai célok megvalósításáról.

A képviselő méltányolhatónak nevezte, hogy a kancellári pályázatot elbíráló bizottságban kapjon helyet az érintett felsőoktatási intézmény rektora.

Az ellenzék vélhetően politikai indíttatásokat keres majd abban a paragrafusban, amelyik szerint a nagy tapasztalattal bíró rektorok a 65. életévük betöltése után is kitölthetik vezetői ciklusukat, amennyiben ezt a hosszabb távú programok végigvitele indokolttá teszi - vetítette előre, és helyesnek nevezte a felvételikhez kapcsolódó jogorvoslati eljárások újraszabályozását.

Üdvözölte, hogy nő a hallgatói normatíva és emelkedik a doktori képzések állami ösztöndíjas résztvevőinek száma.


Jobbik: nem lehet személyi alapon döntéseket hozni


Brenner Koloman (Jobbik) támogathatónak tartja az előterjesztést, mert frakciója szerint az pozitívan befolyásolja majd az egyetemek életét.

A Jobbik egyetért azzal, hogy a kancellárokat kiválasztó testületekbe a rektorok is helyet kapnak - szögezte le. Hangsúlyozta, hogy pártja nem a kancellári rendszer eltörlését, hanem a rektorok és a kancellárok feladat- és hatáskörének újragondolását javasolja.

Pozitív, hogy előrelépés történik a felvételi eljárások fellebbezésének módszertanában - jelentette ki a képviselő.

A 65 évesnél idősebb rektorokat érintő változásokról azt mondta, több kiváló rektor további munkáját is támogatni lehet, de elvi szinten elutasítják a személyi alapú döntéshozatalt.


A KDNP támogatja a javaslatot


Földi László (KDNP) az előterjesztés tartalmát ismertetve kifejtette: a javaslat módosítja a közalkalmazotti törvényt, nevesítve például a szakmódszertant oktató tanár munkakörét.

A külföldi bizonyítványokról szóló törvény módosításával pedig egy európai uniós irányelvnek tesznek eleget, és egy elmarasztalást orvosolnak - mondta.

A KDNP támogatja az indítványt - közölte Földi László.


MSZP: az Oktatási Hivatal tervezett feladatbővítése a CEU-ról szól


Hiller István (MSZP) arról beszélt, hogy ideje volt a hallgatói normatíva emelésének, arra ugyanis kilenc éve nem volt példa. Megbocsáthatatlannak nevezte ugyanakkor, hogy ez nyolc évig nem történt meg.

A kancellári és a rektori rendszer, vagyis a felsőoktatási kettős vezetés tapasztalataival kapcsolatban azt mondta: nem látja annak előnyét, hogy egy intézményben két vezető van, nem látja előnyét annak, hogy az évszázados intézményi autonómia sérül.

Az Oktatási Hivatal (OH) nemzetközi jogosítványainak tervezett bővítését Hiller István úgy értékelte: ez csak a CEU-ról és az időhúzásról szól.

Az MSZP-frakció attól teszi függővé a javaslat támogatását, hogy a vitában felmerült kérdésekre hogyan reagál a kormány - közölte.


DK: a kormány nem mer szembenézni a felsőoktatás valódi gondjaival


Arató Gergely (DK) szerint a javaslat azt mutatja, hogy a kormány nem mer szembenézni a felsőoktatás valódi gondjaival, amelyek lassan ellehetetlenítik az ágazat működését.

A hallgatói normatívák emelését úgy kommentálta: ha úgy gondolják, hogy valóban segíteni kell a hallgatóknak, egyben oda kellene adni nekik a 40 százalékos emelést.

Kifogásolta, hogy nincs érdemi intézkedés a hallgatók lakhatási problémáinak megoldására, ami nehéz helyzetbe hozza a vidéki diákokat.

Az OH feladatbővítését - Hiller Istvánhoz hasonlóan - ő is úgy kommentálta: tovább folyik a CEU-ügyben a "porhintés".


Az LMP támogatható, de átgondolandó passzusokat is talált az előterjesztésben


Hohn Krisztina (LMP) egyetértett azzal, hogy a rektorokat is bevonják a kancellár személyéről szóló döntés meghozatalába, és azzal is, hogy meghosszabbítható a rektori megbízatás.

A felvételivel kapcsolatos fellebbezési szabályok változtatását is támogatta, feltette ugyanakkor a kérdést: hogyan érinti a nyári ítélkezési szünet azokat, akik bírósághoz fordulnak a döntés ellen.

Lényeges változtatásnak nevezte, hogy a végzettség meg nem szerzésekor sem kell visszafizetni az ösztöndíjat magyarországi munkaviszony létesítése esetén.

Kifogásolta azonban, hogy a jövőben nem lesz szükség az akkreditációs bizottság véleményére a képzési központ működési engedélyéhez. Aggasztónak ítélte azt is, hogy kikerül a törvényből az a rendelkezés, amely alapján a minisztérium támogatást adhat külföldi intézményben zajló képzéshez.